Atom katasztrófa turizmus
Hátborzongató időutazás Csernobil díszletei között.
Írta: George Johnson
Fényképezte: Gerd Ludwig
Valamiféle titokzatos erő ellenállhatatlanul hat a lelkünkre, leküzdhetetlenül vonz bennünket a szörnyűségek, katasztrófák helyszínére. Pompeji, Auschwitz és Treblinka – kísérteties hely mindegyik.
Manapság leginkább az elszabadult atomenergia rémtettein szeretünk borzongani, pedig eleinte úgy tűnt, hogy a közel száz éve felfedezett maghasadás az emberiség legnagyobb vívmánya a tűz felfedezése óta, az atommagban szunnyadó erőket fölszabadítva dúskálni fogunk az energiában. Először mégis háborúban vetettük be az új erőt; Hirosima és Nagaszaki óta viszont minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az atomenergiát megzabolázva olcsóbban állítsunk elő elektromos áramot, és ne függjünk többé az ásványi energiahordozóktól.
Az atommag és a körülötte keringő elektronok modellje, a haladás és a technika diadalának szimbóluma idővel a pusztítás és a hidegháborús rettegés jelképe lett. Máig látogatók serege keresi föl Új-Mexikó állam déli részén az első kísérleti atomrobbantás helyszínét: annak idején ott próbálták ki a később Japánban bevetett halálos fegyvert.
A Mojave-sivatag nevadai részébe, ahol a hidegháborús időkben ezrével hajtottak végre kísérleti robbantásokat, máig havonta indulnak vezetett túrák (erre az évre már minden hely betelt).
Ilyesféle hideglelős, borzongató élmény lehet az is, ha az ember atombalesetek helyszínén kóborol. Csernobilt, a világ eddigi legsúlyosabb erőmű-katasztrófájának színterét 2011-ben hivatalosan is megnyitották a turisták előtt. Atom-turizmus: így nevezik a műfajt. A fukusimai baleset idején még végtelenül bizarrnak tűnt az ötlet, de engem éppen a dolog abszurd, fonák mivolta vonzott Csernobilba. Persze arra is kíváncsi voltam, milyenek lehetnek az elhagyatott falvak, az egykor közel 50 ezer lakosú Pripjaty romjai, mi mindent hódított vissza azóta az anyatermészet.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. októberi lapszámában.
National Geographic 33: Lewis Pugh
Az extrém sportoló élete küldetésének látja, hogy óvja a Föld sérülékeny élőhelyeit.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
National Geographic 33: Jason Momoa
A színész, aki szupererejét használja az óceánok megóvására.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
