Atom katasztrófa turizmus
Hátborzongató időutazás Csernobil díszletei között.
Írta: George Johnson
Fényképezte: Gerd Ludwig
Valamiféle titokzatos erő ellenállhatatlanul hat a lelkünkre, leküzdhetetlenül vonz bennünket a szörnyűségek, katasztrófák helyszínére. Pompeji, Auschwitz és Treblinka – kísérteties hely mindegyik.
Manapság leginkább az elszabadult atomenergia rémtettein szeretünk borzongani, pedig eleinte úgy tűnt, hogy a közel száz éve felfedezett maghasadás az emberiség legnagyobb vívmánya a tűz felfedezése óta, az atommagban szunnyadó erőket fölszabadítva dúskálni fogunk az energiában. Először mégis háborúban vetettük be az új erőt; Hirosima és Nagaszaki óta viszont minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az atomenergiát megzabolázva olcsóbban állítsunk elő elektromos áramot, és ne függjünk többé az ásványi energiahordozóktól.
Az atommag és a körülötte keringő elektronok modellje, a haladás és a technika diadalának szimbóluma idővel a pusztítás és a hidegháborús rettegés jelképe lett. Máig látogatók serege keresi föl Új-Mexikó állam déli részén az első kísérleti atomrobbantás helyszínét: annak idején ott próbálták ki a később Japánban bevetett halálos fegyvert.
A Mojave-sivatag nevadai részébe, ahol a hidegháborús időkben ezrével hajtottak végre kísérleti robbantásokat, máig havonta indulnak vezetett túrák (erre az évre már minden hely betelt).
Ilyesféle hideglelős, borzongató élmény lehet az is, ha az ember atombalesetek helyszínén kóborol. Csernobilt, a világ eddigi legsúlyosabb erőmű-katasztrófájának színterét 2011-ben hivatalosan is megnyitották a turisták előtt. Atom-turizmus: így nevezik a műfajt. A fukusimai baleset idején még végtelenül bizarrnak tűnt az ötlet, de engem éppen a dolog abszurd, fonák mivolta vonzott Csernobilba. Persze arra is kíváncsi voltam, milyenek lehetnek az elhagyatott falvak, az egykor közel 50 ezer lakosú Pripjaty romjai, mi mindent hódított vissza azóta az anyatermészet.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. októberi lapszámában.
Miért kevesebb a karibu, mi lesz Észak szarvasával?
Évezredeken át karibuk óriási csordái rótták Észak-Amerika északi tájait. Számuk azonban mára jelentősen megcsappant, és egyelőre nem tudni, miért.
Az időjárás bűvöletében
Kállai Márton fotográfus az időjárás, a klímaváltozás hatását örökíti meg - és azokat, akik mindezt dokumentálják.
Hullámmal vadászó orkák
Elképesztő fotók dokumentálják, ahogy fegyverré formálják a vizet a kardszárnyú delfinek.
Tűz és jég
Az Atlanti-óceán déli medencéjében, egy vulkáni sziget kúpjában ritka természeti képződmény, lávató rejlik. Egy vakmerő csapat nemrég fölkerekedett, hogy közelebbről is szemügyre vegye a helyszínt.
A légkör tisztítása
A nettó zéró karbonkibocsátás önmagában nem mentheti meg a Földet. Ahhoz irdatlan tömegű szén-dioxidot kell eltávolítanunk a légkörből, ez pedig minden eddiginél nagyobb erőfeszítést követel meg az emberiségtől.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
