Első pillantásra
Mindaz, ami látható, csupán parányi töredéke a létezőnek. Vajon milyen lesz a láthatatlan „árnyék-Univerzum”?
Írta: Timothy Ferris
Fényképezte: Robert Clark
Régen az a mondás járta csillagász berkekben: „A kozmológus gyakran téved, de soha nem jut eszébe kételkedni.”
Nos, az Univerzumot a maga egészében vizsgáló kozmológusok manapság már ritkábban tévednek, viszont jóformán mindenben kételkednek.
Az elmúlt évtizedekben egyre jobb távcsöveket, érzékelőberendezéseket és számítógépeket vetettek be, így azt legalább bizton állíthatják, hogy Világegyetemünk az atomoknál is kisebb térbuborékból keletkezett 13,82 milliárd évvel ezelőtt. Mondják mindezt annak alapján, hogy sikerült egy ezreléknél is kisebb hibahatárral föltérképezniük a fiatal, alig 378 ezer éves Univerzum által kibocsátott, ma már mindent betöltő kozmikus háttérsugárzásban mutatkozó egyenetlenségeket.
Azt is megállapították a kozmológusok, hogy az égbolton látható, megfigyelhető galaxisok és csillagok összessége mindössze 5 százalékát képviselheti a Világegyetem anyagának. A maradék, a láthatatlan összetevő 27 százaléka úgynevezett sötét anyag, 68 százaléka pedig sötét energia.
A sötét anyag mibenlétéről igen keveset tudunk; legfőképpen azt, hogy szerepet játszik a Világegyetem legnagyobb struktúrái, a galaxishalmazok és szálak létrejöttében. A sötét energia még ennél is titokzatosabb valami: a kozmosz egyre gyorsuló tágulása mögött működő ismeretlen erőt jelenti, pontosabban, a kozmológusok megfogalmazásában: „mindazt, amit egyelőre nem tudunk még az Univerzum nagy léptékű viselkedéséről”.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. januári lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
