Első számú város

Írta: Robert Draper
Fényképezte: Robin Hammond

A fejlődő országok legtöbbjében önámításnak tűnne ez az optimizmus. Ám Lagosban, Nigéria kereskedelmi központjában már-már a város jelszavává lett a meggazdagodás. Az ország nemrég módosította a bruttó hazai termék számításának módját: immár az utóbbi húsz évben létrejött ágazatokat is figyelembe veszi. Az új számítás szerint a gdp 2012-ben már meghaladta a Dél-afrikai Köztársaságét, gazdasági téren Nigéria a kontinens éllovasa lett. Az országban ma 15 700 milliomos és sok milliárdos él. Hatvan százalékuk Lagosban.

Akár a többi afrikai metropolisnak, a kőolajból naggyá lett Lagosnak is van elitje. Őket, a dúsgazdagokat, nem különösebben zavarja a város peremén élők mérhetetlen nyomora. A legtehetősebbek rétege és a középosztály is egyre népesebb, de jövedelmük változatlanul fényévnyire van egymástól. A lagosi Ciuci Consulting stratégiai és marketingcég 2013-as felmérése szerint a középosztály gyarapodása a bank-, a távközlési és a szolgáltató szektor felfutásának köszönhető, különösen Lagosban. 1990-ben még 480 ezren tartoztak a középosztályhoz, 2014-ben már 4,1 millióan.

Akár afrikai tündérmeséről is beszélhetnénk, ha nem volnának Nigériában terroristák. Lagos és a szélsőséges iszlamista Boko Haram csoport egyazon nigériai valóság része. A nyugat-afrikai ország népére ugyanúgy jellemző  az Adeoti-félék szorgalma és becsvágya, mint az elkeseredettség, a nyomor, az erőszak. Abban rejlik a lagosi csoda,  hogy a város szárnyalni tud, bár fejlődését egyre  csak fékezi a tehetségtelen szövetségi kormány; ugyanaz a kormány, amely a terrorizmussal sem képes megbirkózni. Egy kevésbé életképes város teljesen megbénulna – de persze Lagos sem függetlenítheti magát a bürokráciától.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. januári lapszámában.