Robbantott elmék
Robbanás okozta agykárosodás: a leggyakoribb sérülés az iraki és afgán hadszíntéren: száz-meg százezer amerikai katona szenved el ilyen típusú traumát.
Írta: Caroline Alexander
Fényképezte: Lynn Johnson
Az Egyesült Államok Honvédelmi Minisztériumának (USDD) statisztikája szerint 2001 és 2014 között 230 ezer aktív állományú, illetve leszerelt katonánál mutattak ki robbanás okozta enyhe fokú agyi traumát. Az angolszász szakirodalomban mild traumatic brain injury, röviden MTBI néven emlegetett állapot fejfájással, szédüléssel, mozgás-, látás-, beszéd- és alvászavarral, epilepsziás rohamokkal járhat. Mivel ezek a változatos tünetek a poszttraumás stressz szindrómára (PTSD) is jellemzőek, és mert a robbanás okozta sérülésekről a háború elején sem Afganisztánban, sem Irakban nem készültek pontos feljegyzések, ismereteink hézagosak, az mtbi megelőzésére, diagnosztizálására, kezelésére mindmáig nincs bevált módszer.
Buuump! Azt gondolnánk, hogy az egész egyetlen nagy bumm, és kész. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű: a robbanás során többféle folyamat zajlik, és ezek önmagukban is mind pusztító hatásúak.
A robbanószerkezet begyújtása kémiai reakciót vált ki. A felszabaduló, táguló gázok nagy tömegű levegőt tolnak maguk előtt a hangsebességnél is gyorsabban. Az addig stabil nyomású, gömbhéj határolta tér belsejében a lökéshullám minden tárgyat elér. Ez az állapot a robbanás elsődleges hatása; a kitett személy még nem mozdul el. Ezután hirtelen csökkenni kezd a nyomás, légritka tér alakul ki, amelyet szuperszonikus sebességű léglökés áraszt el, elsöpörve-összetörve, hatalmas átütőerejű fegyverré változtatva az útjába kerülő tárgyakat és a keletkező törmelékdarabokat; ez a robbanás másodlagos hatása. A harmadlagos hatást eredményező léglökés nemhogy a kitett személyt vagy személyeket, de egy páncélozott harci járművet is a levegőbe emelhet, falnak, sziklának vághat, földnek csaphat. Mindezeken túl negyedleges hatásai is lehetnek a robbanásnak: tűz üthet ki, mérgező anyag, fojtó por szabadulhat fel.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. februári lapszámában.
„Száz évig akarok élni”
Legendás sportemberek következnek; ők annak idején messze kimagaslottak a mezőnyből, ezért kérdeztük meg őket, hogyan őrzik fittségüket, kondíciójukat idősebb korukban. Bőven kaptunk tőlük megszívlelendő, motiváló jó tanácsot.
Aktív és sportos életmód, fiatalos időskor
Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy jót tesz az egészségnek, ha idősebben is aktívak maradunk. A cikkünkben szereplő ötvenen felüli bajnokok példázzák, mit nyer, aki idősödve is mer keményen sportolni.
Különösen csíkozott tigrisek genetikai keservei
Indiában ötven éve kis híján kipusztultak a tigrisek. Számuk azóta lassan nő, de az örvendetes változás újabb problémával, a könnyen végzetessé váló beltenyésztettséggel párosulhat. Megmenthető-e még az indiai tigris a genetikai katasztrófától?
Mi lehet az oka? – CHS: a füvezős szindróma
Egyre gyakoribb, ám még mindig rejtélyes tünetegyüttes a CHS. Egyelőre sok a kérdés, de nagyon úgy fest, hogy köze lehet az új, veszettül erős kannabiszszármazékokhoz.
Eltörli-e Mexikó múltját – A jövőbe vezető vasút?
A Maja vasút (spanyol nevén Tren Maya, „maja vonat”) úgymond Mexikó egyesítéséért, az ősi maja emlékek iránti tisztelet jegyében létesült. Ám építése áldozatokkal járt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
