Kétkedő korunk
Mi visz rá amúgy józanul gondolkodó laikusokat, hogy minden észérvvel dacolva megkérdőjelezzék az emberi elme nagy eredményeit?
Írta: Joel Achenbach
Fényképezte: Richard Barnes
Mára úgyszólván divat lett támadni a tudomány állításait. A kétkedők hada a maga külön információira alapozva, a vizsgálatok eredményeit saját szája íze szerint értelmezve üzen hadat a szakembereknek.
Tömérdek könyv, cikk szerzője, konferencia résztvevője kérdőjelezi meg a kutatások eredményeit. Miközben az új sikerfilm, a Csillagok között a jövőben játszódik, a NASA hovatovább illegalitásba kényszerül. Van iskola, ahol egyenesen azt tanítják, hogy az Apollo–11 Holdra szállása megrendezett színjáték volt csupán…
Nincs ezen miért meglepődnünk. A tudomány áthatja mindennapjainkat. Ámulunk az újdonságokon, élvezzük a kényelmet, ám közben azt is gyakorta érezhetjük, hogy egyre bonyolultabb, egyre idegtépőbb világ ez, amelyben nehéz eligazodni, nehéz pontosan fölmérni a veszélyeket.
Vegyük a génmódosítást. A szakember szerint a génmódosított élelmiszer nem okozhat bajt, éspedig azért nem, mert semmi bizonyítéka annak, hogy eddig bajt okozott volna. Semmi okunk feltételezni tehát, hogy a legprecízebb laboratóriumi eljárásokkal létrehozott új növényváltozatok akár kismértékben is veszélyesebbek volnának, mint a hagyományos úton nemesített fajták. És mégis, sokakban már a génátvitel puszta gondolatára eszement, ámokfutó tudósok víziója dereng föl.
Világunk tele van veszélyekkel – valós és képzelt veszélyekkel. A kettő között pedig nem egykönnyen lehet különbséget tenni. Reális-e amiatt rettegni, hogy a kizárólag testnedvek érintkezése révén fertőző ebola vírus olyan mutáción megy át, amely képessé teszi, hogy a levegő útján is terjedjen, és így világjárványt okozzon? A szakemberek egyöntetű válasza: egy ilyen mutáció esélye rettentő csekély.
Egyetlen olyan, embert fertőző vírusról sem tudunk, amely hirtelen gondolt egyet, és megváltoztatta terjedésének módját, aminthogy annak sincs semmi jele, hogy az ebola legújabb törzse ilyesmire készülne. Mégis: ha rákeresünk a levegő/ebola szópárra az interneten, tengernyi cikket találunk arról, hogy akár az egész emberiséget kiirthatja ez a szupergonosz vírus.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. márciusi lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
