HUBBLE – ablak a csodavilágra
Az űrteleszkóp negyedszázada ontja pazarabbnál pazarabb felvételeit. A fotóit kidolgozó NASA-csapat vezetője, Lévay Zoltán kiválasztotta számunkra tíz legkedvesebb Hubble-tablóját.
Írta: Timothy Ferris
Eleinte kevesen hitték, hogy a Hubble még viszi valamire.
A Discovery űrrepülőgépről 1990. április 24-én, nagy hírverés közepette pályára állított űrtávcső már a beüzemelés szakaszában csökönyösködött. Ahelyett, hogy égi célpontjaira fókuszált volna, folyvást remegett-rázkódott. Valahányszor a Nap sugarai érték napelemtábláit, mintha vámpírmód rettegne a fénytől, azonnal reszketni kezdett. Amikor pedig kinyitották a csillagok fényét beengedő elülső védőajtaját, a művelet annyira megviselte, hogy szabályosan lefagyott. A mélypont akkor jött el, amikor bebizonyosodott: a Hubble rövidlátó.
Mint kiderült, 2,4 méter átmérőjű főtükrét – a legsimább nagyméretű tárgyat, amelyet valaha emberkéz alkotott –, bár rendkívül precízen, de hibás mértani meggondolások szerint alakították ki.
Már a Hubble tervezése idején komoly engedményekre kényszerültek a szakemberek. A csillagászok nagy teleszkópot szerettek volna magasabb, Földtől távoli pályára telepíteni, ám a műszernek végül be kellett férnie az űrrepülőgép rakterébe, és mindössze 560 kilométer magasan keringhetett, hogy szükség esetén viszonylag könnyen és gyorsan el lehessen érni, űrhajósok szerelhessék, tarthassák karban. Egyesek morogtak: a látványos hősködés eszerint fontosabb, mint a tudomány…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. áprilisi lapszámában.
National Geographic 33: Isabel Cristina Gámez és Oscar Andrés Méndez
Egy építész és egy mérnök, akik megtalálták a műanyaghulladék hasznosításának új módját.
National Geographic 33: Lewis Pugh
Az extrém sportoló élete küldetésének látja, hogy óvja a Föld sérülékeny élőhelyeit.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
