HUBBLE – ablak a csodavilágra
Az űrteleszkóp negyedszázada ontja pazarabbnál pazarabb felvételeit. A fotóit kidolgozó NASA-csapat vezetője, Lévay Zoltán kiválasztotta számunkra tíz legkedvesebb Hubble-tablóját.
Írta: Timothy Ferris
Eleinte kevesen hitték, hogy a Hubble még viszi valamire.
A Discovery űrrepülőgépről 1990. április 24-én, nagy hírverés közepette pályára állított űrtávcső már a beüzemelés szakaszában csökönyösködött. Ahelyett, hogy égi célpontjaira fókuszált volna, folyvást remegett-rázkódott. Valahányszor a Nap sugarai érték napelemtábláit, mintha vámpírmód rettegne a fénytől, azonnal reszketni kezdett. Amikor pedig kinyitották a csillagok fényét beengedő elülső védőajtaját, a művelet annyira megviselte, hogy szabályosan lefagyott. A mélypont akkor jött el, amikor bebizonyosodott: a Hubble rövidlátó.
Mint kiderült, 2,4 méter átmérőjű főtükrét – a legsimább nagyméretű tárgyat, amelyet valaha emberkéz alkotott –, bár rendkívül precízen, de hibás mértani meggondolások szerint alakították ki.
Már a Hubble tervezése idején komoly engedményekre kényszerültek a szakemberek. A csillagászok nagy teleszkópot szerettek volna magasabb, Földtől távoli pályára telepíteni, ám a műszernek végül be kellett férnie az űrrepülőgép rakterébe, és mindössze 560 kilométer magasan keringhetett, hogy szükség esetén viszonylag könnyen és gyorsan el lehessen érni, űrhajósok szerelhessék, tarthassák karban. Egyesek morogtak: a látványos hősködés eszerint fontosabb, mint a tudomány…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. áprilisi lapszámában.
Festői látvány, fakó színek
Álomszerűen idilli képek a színes fotográfia hőskorából. Hogy mi voltaképpen az autokróm képek titka? A burgonyakeményítő.
Élet a vadonok vadonában
Mozambik a helyieket érdekeltté téve oltalmazza legnagyobb vadvédelmi területét.
Szellemerdők
Némelyik mocsárciprus már évezredek óta őrzi a tájat. Ha jobban megismerjük őket, a mi fajunk jövőjéről is elárulhatnak egyet-mást.
Arany kupola alatt
A jeruzsálemi Sziklamecset az iszlám egyik fő szent helye, és igazi építészeti remekmű. A kutatók páratlan lehetőséghez jutottak, végre felfedhetik rejtett titkait.
Menteni a menthetőt
A hazai és a közeli országokban működő állatkertek munkatársai megannyi szokatlan, olykor kockázatos esettel találkoznak, akár emberi mulasztás akár háború vagy természeti katasztrófa az ok, minden mentés egyedi eset. Erről beszélgettünk Sós Endrével, a Budapesti Állat- és Növénykert főállatorvosával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
