Gyilkos gátak, pusztuló Mekong
Megmenekülhet-e Délkelet-Ázsia legnagyobb folyama? A térségnek szüksége van tiszta energiára, a sorra épülő vízerőművek azonban jóvátehetetlen károkat okoznak.
Írta: Michelle Nijhuis
Fényképezte: David Guttenfelder
A Tibeti-fennsíkon eredő Mekong folyó Kínát, Mianmart, Laoszt, Thaiföldet, Kambodzsát, majd Vietnamot átszelve ömlik a Dél-kínai-tengerbe. 4200 kilométerével Délkelet-Ázsiában a leghosszabb, a kontinensen pedig a hetedik leghosszabb folyam, egyszersmind a földkerekség halban leggazdagabb édesvize. A térség lakóinak ez utóbbi a legfontosabb. Átlagban és fejenként Kambodzsa és Laosz lakosai fogják ki a legtöbb édesvízi halat szerte a világon. Földünk e táján a hal voltaképpen az ennivaló szinonimája lett – sütve, főzve, pálmalevélben, hangyatojással körítve, rizzsel keverve, fatálkából eszik. A félezerféle mekongi hal aszály, árvíz, rémuralom és éhínség idején is milliókat mentett meg az éhhaláltól.
A 19. században még a Dél-kínai-tenger és Kína nyugati területei között utat kereső felfedezők küzdöttek a Mekonggal, aztán az energiaügyi szakemberek képzeletét ejtette rabul a szurdokokkal, vízesésekkel teli folyam. Az 1960-as években az Egyesült Államok még azért szorgalmazta, hogy a Mekong alsó folyásánál épüljenek erőművek, mert azt remélte: a gazdaság föllendülésével talajt veszt a vietnami kommunizmus. A terv nem vált be, kitört a háború, végül az 1990-es évek elején nem valamelyik délkelet-ázsiai országban, hanem a Mekong kínai szakaszán épült föl az első erőmű.
A térség ma többé-kevésbé békés, gazdasága úgy-ahogy működik. Ezzel együtt Kambodzsában a lakosság harmada, Laoszban a kétharmada jut csak áramhoz, éspedig méregdrágán. A gazdaság fejlődése és a népesség gyarapodása miatt egyre nagyobb a térség energiaéhsége: a Nemzetközi Energiaügynökség előrejelzése szerint 80 százalékkal is nőhet a következő húsz évben. A globális fölmelegedés miatt az is fontos szempont, hogy a többletenergia megtermelése minél kevesebb szén-dioxid kibocsátásával járjon.
A Mekong rohanó vizében rejlő energia mindezek miatt fontosabb, mint valaha. A folyó alsó szakaszán névleg a Mekong Bizottság, az mrc felügyeli az erőművek építését. A testület működését több nemzetközi fejlesztési szervezet és a négy tagország (Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Vietnam) finanszírozza. Kötelező érvényű szerződést nem kötöttek, de tisztában vannak vele: a víz hasznosítása és a béke megőrzése közös érdekük. Kína viszont nem lett a szervezet teljes jogú tagja, így a folyó felső szakaszának hasznosításáról nem kötelező egyeztetnie déli szomszédaival.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. májusi lapszámában.