Művészi tudomány – Térképészet
A National Geographic Society kartográfiai osztálya immár száz esztendeje készíti szárazföldeket, tengereket, égi objektumokat bemutató, ötletes és újszerű térképeit.
Írta: Cathy Newman
A magazin első főállású szerkesztője, Gilbert H. Grosvenor által alapított kartográfiai részleg az újításban mindig az élen járt. A National Geographic Society vezető térképésze (ebben a beosztásban az első), Albert H. Bumstead magasra tette a lécet, amikor kigondolta a napiránytűt (az Északi-sark fölött repülve, 1926-ban Richard E. Byrd jó hasznát vette a műszernek), valamint a kézi szedést fölváltó fényszedő gépet.
Ugyancsak a National Geographic Society térképésze, Charles E. Riddiford tervezte az elegáns betűkészletet, amelyet a Társaság szabadalmaztatott, és a mai napig sok kiadványában használ.
1957-ben a kartográfiai részleg kézi műholdas nyomkövetővel járult az űrprogramhoz; a műszer alkotója, Wellman Chamberlin vezető térképész ötlötte ki az iskolai szemléltető glóbuszokon földrajzi távolságok mérését megkönnyítő műanyag „gondolkodó sapkát”, a geométert is.
John B. Garver vezető térképész irányításával üzemelte be a Társaság a térképkészítést megújító, irdatlan méretei miatt külön helyiségbe telepített Scitex számítógépes rendszert. Allen Carroll vezető térképésznek és csapatának köszönhető, hogy 1999-ben megszületett a Társaság első internetes interaktív földrajzi atlasza, a National Geographic MapMachine.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. júniusi lapszámában.