Nepál gyermekistennői

A Katmandu-völgyben istenség-nek kijáró szertartásos tisztelettel övezik a kiválasztott kislányokat: a kumárikat.

Írta: Isabella Tree
Fényképezte: Stephanie Sinclair
A hagyomány legalább ezeréves: Dél-Ázsiában a hinduk és a buddhisták már a 10. században gyermekek előtt hódoltak rituális keretek között. Isteninek tekintették a kiválasztottakat, különleges képességeket tulajdonítottak nekik. Úgy hitték, az isteni gyermek kapcsolatba tud kerülni az égi hatalmakkal, és – ez kivált fontos volt az uralkodók számára – a jövőbe lát.
Századok múltán az India peremén élő népek, Kasmír, Asszám, Bengál, Tamil Nadu és Nepál lakói is átvették a hagyományt, de ők már a női energiát, a saktít állították hitük középpontjába. Imáikkal, szertartásaikkal egyfajta misztikus, tantrikus állapotba igyekeztek jutni, amelyben kitágult, mindent átfogó tudatukkal természetfeletti lénnyé magasztosulhatnak.
Egyedül a nepáli hegyek között gyökerezett meg a kumárik kultusza, csak ezen a tájon öveznek serdületlen lányokat istennőnek kijáró hódolattal (kumári nepáli nyelven annyit jelent: „szűz leány”). A buddhista hitet követő nevárok a legfőbb istennő, Vadzsradéví megtestesítőjeként, a hinduk pedig Durgá istennő, vagy ahogy Nepálban nevezik, Taledzsu földi másaként tisztelik a kumárinak választott kislányt.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. júniusi lapszámában.