Ahonnan nincs többé visszaút
Egy elfeledett hegy a mianmari őserdő belsejében meghátrálásra kényszerítette a sokat próbált mászócsapatot.
Írta: Mark Jenkins
Fényképezte: Cory Richards
Vágjunk kalandba a régiek módján, induljunk expedícióra valami fölfedezetlen vidékre, vetette föl Hilaree 2012 tavaszán. Éppen a Mount Everestről tartottunk lefelé. Hilareenél keményebb nőt életemben nem láttam még. Miután két bokaszalag-szakadással följutott az Everest csúcsára, még megmászta a szomszédos Lhotsét is. Sok bennünk a közös. Mindketten gyerekkorunk óta imádjuk a hegyeket. Mindketten házasok, kétgyermekes szülők vagyunk, mindketten igyekszünk egyensúlyt találni család és kaland között. És mindketten utáljuk az Everest körül kialakult üzleti szellemet, keressük a helyet, ahol még átélhetjük a mászás régi örömét. Ám igazi kalandot találni már nem könnyű.
Repülő visz az Északi- és a Déli-sarkra, helikopter az Everest, a Makalu alaptáborába, hajók járják az Amazonast, a Nílust. Alig van helye a világnak, ahova ma is csak gyalogszerrel, hetek alatt lehet eljutni.
Volt egy hegy, amelyiken rég törtem a fejem, de személyes érintettségem okán vonakodtam előhozakodni vele. Egyszer aztán, sok ötletelés után (legyen Pakisztán, legyen Pápua Új-Guinea, legyen Kazahsztán) mégis kimondtam nagy habozva: „És mit szólnál a Hkakabóhoz?”
A Hkakabo Razi (Kákubo Rázi) Délkelet-Ázsia legmagasabbnak tartott hegyorma, fekete sziklák és fehér gleccserek csipkézte tömbje Mianmar északi részén, a tibeti határvidéken, gőzölgő zöld őserdőből emelkedik ki. Az első, 1925-ben közzétett brit felmérés szerint magassága pontosan 5881 méter. Ma is két hosszú hétbe telik megközelíteni, az embernek gyalog kell átverekednie magát a meredek szurdokokkal szabdalt, mérges kígyóktól hemzsegő, buja dzsungelen.
Hilaree odavolt az ötletért. Már Katmanduban nekiálltunk az expedíciót tervezgetni.
A Hkakabóról az 1980-as években olvastam először. Francis Kingdon-Ward brit felfedező a Burma’s Icy Mountains (Burma jég borította hegyei) című könyvében beszámolt 1937-es fölfedezőútjáról, egyebek között arról, hogy vakmerő módon megpróbálta egymaga megmászni a Hkakabo Razit. 4500 méter fölé jutott, ám ott egy leküzdhetetlen gránitfal állta útját.
Kingdon-Ward, a kőkemény kalandor hónapokig barangolt az őserdőben, rizsen és teán élt, esténként tábortűz mellett írta naplóját. 1909 és 1956 között húsznál több utat tett Közép-Ázsiában. Kalandjaitól lelkesülten eltökéltem: elsőként én fogom megmászni a Hkakabo Razit.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. szeptemberi lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
