Fény az éjszakában
A napenergia átalakítja a harmadik világ szegényeinek életét.
Írta: Michael Edison Hayden
Fényképezte: Rubén Salgado Escudero
Manapság a világban 1,1 milliárd embertársunk kénytelen elektromosság nélkül élni; negyedrészt indiaiak. Mandal és sorstársai sokáig csak tűzveszélyes petróleummal világíthattak, vagy böhöm, savat engedő akkumulátorhoz köthették a lámpaizzót. A teaárus ma két led lámpát meg egy ventilátort működtet narancssárga minierőművéről, amelynek lelke a napi tíz órán át töltődő, 40 watt teljesítményű napelem.
A napelemes eszközök bérbeadásával foglalkozó Simpa Networks cég kimondottan alacsony díjakat számol fel, a kispénzű fogyasztókhoz igazítja tarifáit. Mandalnak azonban a jutányos bérleti díj is csillagászati összeg; napi bevétele két dollárt (550 forintot) sem tesz ki, és sokat elvisz az étel, a tankönyv, a gyógyszer, a tea. Tavaly ráadásul 15 esztendős középső fiuk beteg lett, csak úgy tudták kifizetni a kórházi számlát, hogy jó négyezer dollárnyi adósságba verték magukat.
Mandal mégis azt mondja: megéri jövedelme ötödét a Simpának kifizetni, mert így nem kell napjai nagy részét sötétben tengetnie. „Valaha az akku feltöltése is ennyibe került, ráadásul egy kilométert kellett kutyagolnom a töltőállomásig. Volt, hogy a sav kifolyt és megégetett, egyszer még a nadrágomat is átmarta. Sokat kellett küszködnöm az áramért” – meséli. Ugyanígy küszködik Mandal milliónyi sorstársa is a szomszédos Mianmarban és Afrikában is, noha a magáncégek már naperőműveket építenek, és seregnyi napelemes berendezést kínálnak a lakosságnak.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. novemberi lapszámában.