Kinek lesz ez jó?

Írta: Jennifer S. Holland
Fényképezte: Joel Sartore

Bolygónk éghajlatának változásában az üvegházhatású gázok okozta hőmérséklet-emelkedés csupán a kezdet. Aztán jönnek a szélsőséges időjárási jelenségek (például a rendkívüli aszályok), emiatt fölborul a természet naptára, a vadon élő állatok a szokásostól eltérő időben szaporodnak és kelnek vándorútra, a táplálékforrások is más időrend szerint kínálkoznak, illetve apadnak el, a kórokozók más időben támadnak, az örök jég olvadni kezd, a tengerszint emelkedik…

Minden változás újabb változásokat indít el, a következmények pedig világszerte mindenütt érezhetők. Némelyeknek jól jönnek a változások: a hosszabb tavasz, a kedvezőbb környezeti viszonyok eredményeképpen több a táplálék, nem kell gyötrelmes vándorútra indulni. Ám a tartós melegedés merőben új viszonyokat teremt, és ezek az új viszonyok idővel már a klímaváltozás nyerteseit is hátrányosan érinthetik.

Hogy mindez csak a jövő? Nem, ez már a jelen. „És innen már nincs visszaút” – szögezi le James Watson amerikai kutató, a Queenslandi Egyetem munkatársa. Az elmúlt tízezer évben aránylag stabil volt a Föld éghajlata, de nemsokára soha nem látott próbatételek következnek. Hogy kik lesznek a vesztesek és kik a nyertesek, most még nehéz megmondani. Annyi mindenesetre bizonyos, szögezi le Watson, hogy a sarkvidéki jégtakaró rohamos olvadása rettenetes hatással lesz az állatvilágra, és a korallszirti életközösségek is nagyon megsínylik majd a hőmérséklet-változást és az egyre gyakoribb viharokat.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. novemberi lapszámában.