Széntiszta Amerika?
Néhány évtizeden belül az Egyesült Államok mindenestül lemondhat a fosszilis tüzelőanyagokról.
Írta: Craig Welch
Legalábbis Mark Jacobson szerint, aki merész elképzelését térképen szemléltetve, államonkénti bontásban mutatja meg, miként hagyhat fel az ország a kőolaj, a szén, a földgáz, az atomenergia felhasználásával. A Stanford Egyetem professzora szerint 2050-ben már az Egyesült Államok teljes járműparkja – valamennyi gépjármű, hajó és repülő – akkumulátorról, vagy villanyárammal előállított hidrogénnel működik majd.
Jacobson lelki szemeivel már látja: az ország belsejében a sík vidék felett süvítő szél ad majd roppant területeknek villamos energiát, a Nap a délnyugati államok áramellátásáról gondoskodik, New England parti légáramlatait fogja majd munkára. Ezek a megújuló források az Egyesült Államok áramtermelésének jelenleg még csupán 13 százalékát adják. Az átállás, a megújuló energia előállítására és tárolására alkalmas rendszerek kiépítése és üzembe helyezése az országnak tömérdek pénzébe, mintegy 15 billió dollárjába, azaz a lakosságnak fejenként 47 ezer dollárjába kerül majd. Mert mi kell ehhez?
A számítások szerint: 78 millió tetőre szerelt napelemtábla, 49 ezer ipari méretű naperőmű, 156 ezer tengerparti szélturbinatelep, továbbá hullám-, illetve geotermikus energiát hasznosító rendszerek sora. A szárazföldi szélerőműfarmok turbináihoz nem kevesebb mint 328 ezer, közel 110 méter hosszú lapátot kell majd legyártani. Ha az összes tervezett szélerőmű Észak-Karolinában valósulna meg, az állam területén talpalatnyi szabad hely sem maradna a turbináktól. Tény: a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése is roppant területeken zajlik. Az Egyesült Államokat és Kanadát összekötő síkságon a 20. század folyamán közel 2,5 millió olaj- és gázkút létesült. Már a 2000 és 2012 között épült kutak, utak, tárolók és egyéb létesítmények is közel 22 és fél ezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Ha a fosszilis tüzelőanyagokat megújuló energiaforrások váltják fel, ezt a területet mind vissza fogjuk kapni, hangoztatja Jacobson.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. novemberi lapszámában.
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
