Változások előszele
Az új alapokra helyezett német energiaprogram célja az atomenergia és az ásványi tüzelőanyagok kiváltása. Másutt is beválhat-e a német logika?
Írta: Robert Kunzig
Fényképezte: Luca Locatelli
Németország vitán felül az energiafordulat, az Energiewende élharcosa. 2014-ben az ország villamosenergia-termelésének 27 százaléka már megújuló forrásokból származott. Ez az arány háromszorosa a tíz évvel korábbinak (és csaknem négyszerese a magyarországinak – a szerk.). Az átállás 2011-ben, a fukusimai atomerőműben bekövetkezett baleset után gyorsult föl. A japán nukleáris katasztrófa hírére Angela Merkel kancellár bejelentette: Németország 2022-ig összes atomreaktorát leállítja. A tizenhétből kilencre már lakat került; a megújuló források pedig jócskán pótolják a kiesett áramtermelést.
Vajon a szénről, a kőolajról és a földgázról is le tud-e mondani Németország? Hiszen a globális cél: még ebben az évszázadban nullára csökkenteni az üvegházhatású széngázok kibocsátását. A világ negyedik legnagyobb gazdasági hatalma radikális változásokat ígér: 2020-ig az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal, 2050-ig legalább 80 százalékkal tervezi csökkenteni a kibocsátást.
A német energiaforradalom „alulról” indult: a megújuló források kiaknázását célzó beruházásokat felerészt magánszemélyek és helyi társulások finanszírozták. A fordulatra nem kellően felkészült áramszolgáltatók azonban igyekeznek visszafogni a kormányt. Az ország áramtermelésében a megújuló forrásokhoz képest máig jóval nagyobb a széntüzelésű erőművek részaránya.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2015. novemberi lapszámában.