Évszázados extrém túra
Hans Baur 1907-ben belevágott a korszak talán legkalandosabb vállalkozásába: a Transzszibériai vasútra fölszállva Moszkvától egészen Vlagyivosztokig utazott.
Írta: Horváth Árpád
Ahogy a Bajkál–Amur-vasútvonal megépítése volt a kommunista Szovjetunió utolsó igazán jelentős gazdasági nekirugaszkodása, vélhetően a Transzszibériai vasút fölépítése mondható a cári Oroszország legfőbb mérnöki bravúrjának. A vonalat teljes, több mint 9 ezer kilométernyi hosszában 1903-ban futotta be az első szerelvény. Alig valamivel később, 1907-ben történt, hogy Moszkvában fölszállt a vonatra Hans Baur svájci-magyar mérnök.
„Az Orosz Birodalom e legkeletibb szegletébe, Vlagyivosztokba való elutazásom terve már régóta úgy függött a fejem felett, mint Damoklész kardja. Nem mintha ezt valamilyen fenyegető vésznek tartottam volna – sőt, épp ellenkezőleg: erősen csábított azoknak a vidékeknek a megismerése, melyek nemrég az orosz–japán háború színterei voltak. De egy üzleti utat nem tekinthet az ember csupa szórakozásnak…” – jegyezte le Baur naplójába.
Útja céljáról Baur nem írt részletesen, ám Magyarországon élő leszármazottaitól annyit mindenesetre megtudtam, hogy a mérnök annak idején Vlagyivosztokban és Japán nagyvárosaiban is villamoskocsik adásvételéről tárgyalt. Ami e helyütt számunkra fontosabb: Baur lelkes műkedvelő fotográfus volt, és ezen az útján is hatalmas lelkesedéssel használta az akkortájt módfelett modernnek számító síkfilmes Kodak fényképezőgépét.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. februári lapszámában.