Titokzatos rokonok

Legalább tizenöt csontváz egy dél-afrikai barlang mélyén; a kutatóknak egyelőre komoly fejtörést okoznak a maradványok.

Írta: Jamie Shreeve
Fényképezte: Robert Clark
Úgy szokás a paleoantropológiában, hogy az új leleteket majdhogynem titokként kezelik mindaddig, amíg a felfedezők és legközelebbi munkatársaik be nem fejezik a vizsgálatokat, és közzé nem teszik eredményeiket. Így viszont évekbe, talán évtizedekbe telne megválaszolni a legfőbb kérdést: honnan származhat a Rising Star-barlangban talált fosszíliaegyüttes?
Berger viszont mindenáron azon volt, hogy 2014 végére végezzenek az összes vizsgálattal, és az eredményeket is publikálják, mert úgy vélte: minél gyorsabban közkinccsé kell tenni a szenzációs leletanyagból kihámozható ismereteket. Talán az a kilátás is sarkallta, hogy 2014-ben bejelentheti: új várományosa van az „első Homo” címnek – épp fél évszázaddal azután, hogy Louis Leakey hírt adott nemzetségünk elsőnek tekintett tagja, a H. habilis fölfedezéséről.
A vizsgálatok villámgyors lefolytatásának csak egy módja lehetett: ha sok kutató tanulmányozhatja párhuzamosan a csontokat. Húsz idősebb kollégája mellé, akik a malapai leletek vizsgálatában is segítették, Berger harmincnál is több ifjú antropológust hívott meg Johannesburgba, hathetes rohammunkára – némelyiknek szinte még meg sem száradt a tinta a doktori oklevelén. Micsoda őrültség, mérgelődött néhány idősebb, a munkából kihagyott kutató – tejfelesszájúak vizsgálnak egy ilyen, nagy jelentőségű leletanyagot, csak hogy mielőbb publikálhassák az eredményeket! A „tejfelesszájúak” számára viszont ez maga volt a megvalósult „ősálom”, fogalmazott Lucas Delezene amerikai kutató, az Arkansasi Egyetem ifjú professzora. „Az egyetemen mind erről álmodoztunk: a lehetőségről, hogy frissen fölfedezett fosszíliákat kapunk a kezünkbe, és a végén egy vadonatúj fajt írhatunk le.”
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. februári lapszámában.