Szlalom a sötétben

Profi sízőt filmezni, de nem akárhogyan: sötét éjszaka, színes fényözönnel bevilágított hegyoldalban.

Írta: Jeremy Berlin
Fényképezte: Oskar Enander
Profi sízőt filmezni, de nem akárhogyan: sötét éjszaka, színes fényözönnel bevilágított hegyoldalban. Hogyan fog neki az ember egy ilyen feladatnak? Először szűzhavas lejtőket keres Brit Columbia és Alaszka magashegyi erdőiben. Aztán kiókumlálja, hogyan juttathat fel öttonnányi felszerelést, behemót filmes lámpákat állványostul-kábelestül, a hozzájuk méretezett irdatlan aggregátorral jó kétezer méteres magasságba. Hónapokig latolgatja a várható áram- és üzemanyag-szükségletet, a világításhoz építendő állványzat méretezését, számolgatja a távolságokat.
Mindeközben fölméri a terepet és összeszedi a stábot, tapasztalt világosítókat toboroz. Virtuóz sízőket is válogat, világító síruhába öltözteti őket, led izzókkal teleaggatott hátizsákot ad rájuk, a zsebükbe akkukat tömköd. Ha mindezzel végzett, ha kezdődhet a forgatás, elindítja a kamerát, aztán csak fohászkodik, hogy ne legyen gond semmivel.
Nick Waggoner és a Sweetgrass Productions filmgyártó iroda csapata mindezt végigcsinálta. Reklámfilmet rendeltek tőlük, és a sztori épp kapóra jött, lehetővé tette, hogy végre megvalósítsák dédelgetett álmukat – éjjeli síszlalomot filmezzenek a hegyormok között.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. márciusi lapszámában.