Amerika vad ötlete – Yellowstone park
Nem egyszerű közpark, sokkal több annál. Nevezetes hely: jó száznegyven esztendeje az ember itt próbált először egyezségre jutni a vadonnal.
Írta: David Quammen
Tágabb értelemben véve az Egyesült Államok 48 egybefüggő tagállamának legnagyobb és legváltozatosabb, jórészt még romlatlan, háborítatlan ökoszisztémája a Yellowstone-vidék. A 90 ezer négyzetkilométernyi területet felölelő Nagy Yellowstone Ökorendszer a Yellowstone és a Grand Teton park mellett több védett erdőterületet, vadrezervátumot, állami tulajdonú és magánbirtokot is magában foglal.
A szomszédos szűk átmeneti zónában viszont szarvasmarhát már gyakrabban látni, mint szarvast, gabonasilót is, mint grizzlyt, és ha vonítást hall az ember, sokkal valószínűbb, hogy kutya az, mint hogy farkas ereszti ki a hangját. A pufferzónán túl pedig ott a 21. század Amerikája: autópályák, terjeszkedő városok, bevásárlóközpontok, golfpályák, kávézók. Kérdés, hogy ebben az Amerikában megőrződhet-e az őseredeti vadon maradéka, ahol ma is a természet az úr. Meglátjuk, mit hoz a jövő; ám azon is sok múlik, hogy mi mit szeretnénk. Ha meg akarjuk őrizni a vadont, akkor az eszményi példa: a Yellowstone park.
A Yellowstone-fennsíkon, a tengerszint fölött 2400 méterre, csavarttűjűfenyő-erdők és füves, ürmös puszták váltogatják egymást kanyargós aszfaltutakkal. A világ itt első pillantásra hűvösnek, mozdulatlannak, már-már ridegnek tűnik – azonban a kép megtévesztő.
A térség alatt ugyanis titáni erők forronganak. A Yellowstone-fennsík földmélyi vulkáni folyamatok miatt türemkedett a magasba. A bolygónk kérgén és köpenyén keresztül fölfelé nyomakodó anyag heve megolvasztotta a környező kőzeteket, ezáltal roppant méretű magmaoszlop jött létre. A forró anyagból kialakult két, részlegesen olvadt kőzetet tartalmazó magmakamra – mint két irdatlan gennyhólyag – apránként egyre jobban fölnyomja, kidomborítja a földfelszínt.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. májusi lapszámában.