Kifosztott múltunk

Sírrablók, csempészek, leletkufárok… Történelmi örökségünket herdálják el az ókori remekek feketepiacán.

Írta: Tom Mueller
Fényképezte: Robert Clark
A fosztogatók – legyenek akár gyilkosságtól sem visszariadó indiai templomrablók, bolíviai kegytárgytolvajok vagy századnyi kínai bandák Liaoning tartományban – voltaképpen az emberiséget fosztják meg múltja emlékeitől. Műholdképek, elkobzott tárgyak sora, tettesek vallomása bizonyítja: világszerte virágzik a régészeti leletek, régi időkből maradt műkincsek feketepiaca.
A gátlástalan fosztogatás és az ingatlanberuházások okozta károkat Sarah Parcak mérte föl elsőként műholdfelvételek alapján. Lesújtó eredményre jutott: Egyiptom ezeregyszáz régészeti lelőhelyének negyede súlyos károkat szenvedett. „Az ősi Egyiptomból 2040-re semmi nem marad, ha nem állítjuk meg a dúlást” – állapítja meg.
Az elmúlt húsz évben több nagy büntetőper és visszaszolgáltatási ügy is rávilágított a műkincspiacon elharapózott kétes üzelmekre – arra, hogy a múzeumok, galériák gyakran orgazdákkal, bűnbandákkal is készek üzletet kötni. Frederick Schultzot, a nagynevű manhattani műkincskereskedőt 2002-ben 33 havi elzárásra ítélték, mert bűntársaival egyiptomi lelőhelyekről lopott kincseket készült megvásárolni. Négy évvel később a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum visszaszolgáltatott Olaszországnak egy páratlan műremeket – az Eufroniosz-kratérként híressé lett hellén kori borkeverő edényt fosztogatók lopták el egy etruszk sírból Róma mellett.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az ókori emlékekben, régészeti kincsekben gazdag országok közül egyre több válik hadszíntérré. Az egész világ elszörnyedve figyelte, hogyan pusztítják el az Iszlám Állam (ISIS) katonái az ókori Mezopotámia megannyi csodálatos építészeti emlékét. A lopott kincsek feketepiacán kasszírozott pénzek nem kis részének terroristák veszik hasznát.Meg kell hát fékezni a fosztogatást – de hogyan? Dúl a vita, megoldás egyelőre nincs.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. júniusi lapszámában.