Hellén hitek, titkos tanok
Az istenek mennyektől az alvilágig fordíthatnak az emberi sorsokon – hitték az ókori görögök. Később titokzatos kultuszokban keresték a választ a kérdésre: mi vár rájuk a halál után?
Írta: Caroline Alexander
Fényképezte: Vincent J. Musi és David Coventry
Az ókori görögök hite szerint a világot benépesítették az istenek. A hierarchia – és az Olümposz – csúcsát Zeusz, Héra, Apollón, Poszeidón, Athéné, valamint a többi főbb isten foglalta el. Rajtuk kívül több száz helyi istenséget, illetve héroszt is vallásos tisztelet övezett.
A régi görögök ugyanazért imádkoztak, mint a mai emberek: egészségért, biztonságért, anyagi jólétért, bő termésért, kedvező időjárásért. Vallásukat többnyire közösen gyakorolták: áldozatokat mutattak be kifürkészhetetlen szándékú, mindenhatónak vélt isteneiknek, cserébe azok jóindulatáért.
Vajon mi történik az emberrel a halál után? Erre a kérdésre az alvilág istenétől, Zeusz és Poszeidón fivérétől várták a választ. Csakhogy Hádész („a láthatatlan”) nem szolgált megnyugtató felelettel: Homérosz szerint a „nyirkos, rettenetes” birodalmába, a „ködülte homályba”, amelyet a rettegett Sztüx folyó határolt és szelt át, került minden halandó – még a héroszok is.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. júliusi lapszámában.