Nagy, fehér és rejtélyes

Írta: Erik Vance
Fényképezte: Brian Skerry

A tudomány több mint félezerféle cápát ismer, az emberek képzeletében mégis csak egyfajta él. Filmje, a Nemo nyomában víz alatti rosszfiújának szerepére a Pixar stúdió nem a dajkacápát, nem a bikacápát, még csak nem is a tigriscápát választotta (noha Nemo, a bohóchal korallvilágában ez utóbbi faj van igazán otthon). A vízi gengszter szerepe természetesen a fehér cápáé lett – ki ne emlékezne vigyorgó-vicsorgó pofázmányára…

A fehér cápa az óceánok egyik leghíresebb, leghírhedtebb állata, mégis keveset tudunk róla – és gyakran az a kevés sem igaz. Egyrészt nem vad, vérengző vadász, sőt inkább megfontolt, óvatos, másrészt nem feltétlenül magának való kalandor.

És valószínűleg sütnivalója is több van, mint azt a legtöbb kutató hiszi. Máig nem sikerült kiderítenie a tudománynak, hogy nagyjából meddig él, milyen hosszú a vemhessége, és mikor éri el az ivarérett életkort. Párosodó, utódját világra hozó fehér cápát sem sikerült eddig megfigyelni. Azt sem tudjuk, mennyien lehetnek még egyáltalán, és hol töltik el életük legnagyobb részét.

Képzeljük el ehhez képest, mi lenne, ha nem a tengerekben, hanem a szárazföldön: Kalifornia, Dél-Afrika vagy Ausztrália partvidékén vadászgatna egy furgonméretű ragadozó! Addig nem nyugodnának a kutatók, amíg föl nem derítenék viselkedése, párzási szokásai minden részletét, kedvenc útvonalait (és közben állatkertekben, kutatóintézetekben, sőt cirkuszokban is alaposan tanulmányoznák). A tenger alatt azonban másképp mennek a dolgok. A fehér cápa kedve szerint bukkanhat föl és tűnhet el, mert a mélyebb vizekbe már lehetetlen követni. Fogságban pedig nem hajlandó élni: inkább éhen vész, vagy kárt tesz magában, fejjel rohamozza a falat. (Nem egy akváriumban, tropikáriumban végül szabadon kellett engedni a fehér cápákat, vagy a testi épségüket védendő, vagy mert rátámadtak a velük együtt tartott többi halra.)

Márpedig csak ha kiderítjük titkait, találhatjuk ki, hogy miként védjük meg magunkat a fehér cápától, és hogy miként védjük őt a mi fajunktól. A kérdés végeredményben az, hogy rettegnünk kell-e tőle, vagy ő szorul a mi irgalmunkra.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. júliusi lapszámában.