Jöjj és láss!
Genetikusok és biomérnökök hada dolgozik a 39 millió embertársunkat sújtó vakság felszámolásán.
Írta: David Dobbs
Fényképezte: Brent Stirton
Körülbelül 39 millióan élnek a Földön úgy, hogy nem látnak; ez azt jelenti, hogy minden kétszázadik embertársunknak vakon kell élnie. További 246 millióan látáskárosodottak: látásuk erősen, illetve mérsékelten korlátozott. A vakokat és látássérülteket segítő százmilliók, zömmel rokonok, igencsak megszenvedik a látásromlás következményeit. Ezek a riasztó adatok önmagukban is indokolják, hogy egyre újabb gyógymódokat keressünk. Ám a szem azért is kitüntetett figyelmet érdemel, mert aránylag egyszerűen és biztonságosan hozzáférhető, így kipróbálhatunk rajta olyan módszereket, amelyek siker esetén később a szervezet más részein is bevethetők.
Először is, a szakember közvetlenül belenézhet a szembe: láthatja, mi a baj, és hogy használ-e a terápia. A szem működőképességéről is hamar megbizonyosodhat – vagy lát valaki, vagy nem. Mi több, mivel a szem páros szerv, miközben az egyik szemen alkalmazza a terápiát, a kutatónak van viszonyítási alapja. Ha pedig a kísérlet elsőre nem sikerül, következhet a másik szem.
A szem mindezek tetejébe jól bírja a megpróbáltatásokat. Az immunrendszer csak korlátozott hatást fejt ki benne: olyan betolakodókat is megtűr, amelyek a szervezetben másutt súlyos gyulladást okozhatnának. A szemen ezek szerint ki lehet próbálni mindazokat a gyógymódokat, amelyek a test egyéb részeiben esetleg kárt tehetnének. Ilyen például a génterápia.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. szeptemberi lapszámában.