Töredező ágon
Közösségi és magánéletükről már nagyon sokat tudunk, ám ez mit sem változtat a szomorú tényen: az orangutánok jövője egyre bizonytalanabb.
Írta: Mel White
Fényképezte: Tim Laman
Az orangutánokkal kapcsolatos ismereteink ma már nagyon gyorsan gyarapodnak, hála a műszaki fejlődésnek – drónokkal például az ember számára megközelíthetetlen terepen is követhetők, figyelhetők az orangutánok. Persze csak akkor, ha egyáltalán marad belőlük Borneó és Szumátra vadonában. A borúlátóbb természetvédők már az 1980-as években azt jósolták, hogy húsz-harminc éven belül kipusztulnak az orangutánok.
Ma mégis jóval többről tudunk, mint amennyit az ezredfordulón számláltak össze a természetvédők. Ez azonban korántsem jelenti, hogy minden rendben. Nem azért nagyobb az orangutánok egyedszáma, mert többen lettek, hanem mert jobbak a felmérés módszerei – időközben több új, régebben nem ismert állományukra is rátaláltak a kutatók. A tény azonban tény: az utóbbi 75 évben az orangutánok egyedszáma 80 százalékkal csökkent.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2016. decemberi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
