Hőhullám a Csendes-óceánon
2014–2015-ben óriási melegfolt alakult ki a Csendes-óceán északkeleti részén. A világtengerek jövőjét vetíti előre e jelenség?
Írta: Craig Welch
Fényképezte: Paul Nicklen
2013 végén kezdődött az Alaszkai-öböl vizének melegedése: elültek a viharok, hűtő hatásuk nem érvényesült. A tenger fölött süvítő szelek hőt szabadítanak föl: ugyanaz történik, mint amikor a forró kávét megfújjuk, azaz eltávolítjuk fölüle a meleg levegőt, hogy a folyadék hűljön. Ám Nick Bond, a Washingtoni Egyetem klímakutatójának kifejezésével élve melegebb „folt” alakult ki a tengerben, és terjedt szét Észak-Amerika nyugati partjai mentén, ahol találkozott az északra áramló meleg víztömegekkel. A vízhőmérséklet néhol négy fokkal haladta meg az átlagot, volt, ahol rekordot döntött.
Kardszárnyú delfin hátúszóját vizsgálják az alaszkai Petersburg közelében. Ez az egyed alighanem természetes okokból múlt ki, ám sok közönséges barázdás- és hosszúszárnyú bálna pusztulását a szokatlanul meleg vízben tömegesen tenyésző mérgező algáknak tulajdonítják.
Vajon a jelenség kialakulásában volt-e szerepe a fosszilis tüzelőanyagokból felszabaduló, bolygónk klímáját melegítő szén-dioxidnak? Senki sem tudja biztosan. Egy sokat vitatott elképzelés szerint az arktiszi jég gyors visszahúzódása a bolygó úgynevezett általános légkörzését is befolyásolhatja, mivel markánsabban ingadozik a magas légrétegben fújó nyugati szél, azaz a sarkvidéki futóáramlás, és emiatt tovább tarthatnak az időjárási ciklusok. Egy elfogadottabb elmélet szerint a trópusi meleg váltotta ki a futóáramlásban egyébként szokványos légnyomás-ingadozást, ennek tudható be a hőhullám. De még az utóbbi elmélet hívei is elképzelhetőnek tartják, hogy a klímaváltozás szerepet játszott a folyamatban.
Óriáspolip Brit Columbia partjainál. A Csendes-óceán fölmelegedése miatt sok vándorló élőlénynek ideiglenesen megváltozott az útvonala és táplálkozásai szokásai. Az élővilágot ért hatások felmérése évekbe telik.
„Talán a tartós fölmelegedés okozta ezt a helyzetet, bár nem közvetlenül, csak közvetetten? Nem tudom bizonyítani, de fölöttébb gyanús” – töprengett hangosan Nate Mantua, a NOAA Északnyugati Halászati Központ kaliforniai, Santa Cruz-i részlegének munkatársa.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. februári lapszámában.
A drónszem sokat lát, de nem mindegy, hogyan használjuk
A National Geographic magazin 2026. májusi lapszámában több drónfelvételt is bemutatunk. Online cikkünkben ezúttal néhány, a drónfotózással kapcsolatos kihívást járunk körbe.
Meglepő leletet rejtett a honfoglaló harcos dereka
Különleges, honfoglalás kori sírokat tártak fel Akasztó határában. A három harcos története elolvasható a National Geographic magazin 2026. májusi lapszámában, online felületünkön pedig az egyik leletet részletesebben is bemutatjuk.
Kvíz: Egy élőhely pusztulása – mennyit tudsz az Aral-tó katasztrófájáról?
A National Geographic 2026. májusi lapszámában bemutatjuk, hogy miként próbálják az Aral-tó környékén élő közösségek megmenteni a végveszélybe került vízrendszert. Olvasd el nyomtatásban megjelent, Új jövő előtt az Aral-tó című cikkünket, és teszteld kapcsolódó tudásod.
Kvíz: mennyire ismered a túraútvonalakat?
Olvasd el a National Geographic magazin 2026. áprilisi lapszámában található Így épül az ideális túraút és Őseink ösvényein című cikkeket, és teszteld a tudásod!
Példás erőfeszítés: így mentették meg a pannonhalmi könyvtárat
Egy magyar restaurátori csapat példa nélküli, vegyszermentes anoxiás eljárással, hónapokon át tartó munkával mentette meg a súlyosan fertőzött pannonhalmi könyvállományt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
