Gyérülő fogás

Kína hatalmi játszmája közepette halban gazdag vizek kerülnek végveszélybe.

Írta: Rachael Bale
Fényképezte: Adam Dean
Kína majd az egész tengert magának akarja: kijelölt egy óriási területet, amely úgymond mindig is az ország része volt, ám az a nemzetközi jog szerint részben más államok felségvizeihez tartozik. Az összes többi parti állam az ENSZ 1994 óta hatályos tengerjogi egyezményére alapozza igényeit.
A Dél-kínai-tengeren filippínók, kínaiak, vietnamiak és tajvaniak is halásznak, gyakorlatilag ellenőrizetlenül. A Fülöp-szigeteki Puerto Princesában egy halász a hálóját javítja.
A manilai kormány 2013-ban a nemzetközi viták rendezésére hivatott hágai Állandó Választottbíróság elé vitte az ügyet. Kína nem vett részt az eljárásban. 2016 júliusában a Fülöp-szigeteknek a bíróság szinte mindenben igazat adott. Kimondta: Kína az ENSZ-egyezmény 1996-os ratifikálásával minden történelmi alapokon nyugvó igényének érvényesítéséről lemondott. Peking kijelentette, figyelmen kívül hagyja a bíróság határozatát.
A Fülöp-szigeteki Melissa hajó fényei a felszín közelébe csalogatják a halakat.
A tengerjogi vita kiélezi a halászok közti versengést, ami olaj a tűzre. A Dél-kínai-tenger egyes részein már tizedannyi hal sincs, mint hatvan éve.
A Dél-kínai-tengerben egyre kevesebb a marlin, a tonhal és a többi értékes halfaj. A világ egyik leggazdagabb halállományának kimerülése több millió ember megélhetését és élelmezését veszélyeztetné.
„Alighanem minden idők egyik legnagyobb halászati katasztrófájának vagyunk tanúi. Több száz faj tűnhet el viszonylag hamar, egyik a másik után” – mondja a térség zátonyait tanulmányozó John McManus, a Miami Egyetem tengerbiológusa.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. márciusi lapszámában.