Élet az ISIS után
Menekülő irakiak szívszorító történetekben számoltak be az Iszlám Állam rémtetteiről és az országukat ért iszonyú károkról.
Írta: James Verini
Fényképezte: Moises Saman
Az ISIS harcosai 2014 júniusában foglalták el Moszult. Fölgyújtották a rendőrőrsöket, katonai őrhelyeket, mindenhol kitűzték az Iszlám Állam zászlaját. A mecsetekbe új imámot, az iskolákba új tanárokat jelöltek ki. Vezetőjük, az al-Kaidából nemrégiben kivált Abu Bakr al-Bagdadi a moszuli Núri-nagymecsetben kikiáltotta az Iszlám Államot, magát pedig megtette kalifává. A világ minden muszlimjának kiadta a jelszót: „Kövessetek!”
Tikrit mellett, el-Alam város egyik útkereszteződésénél emlékművet emeltek annak a tizenegy férfinak, akiket innen nem messze végeztek ki az Iszlám Állam katonái. Irakban egyre több és több szobrot, óriásplakátot, falragaszt, műalkotást látni, amely az ISIS áldozatainak emlékét idézi.
A moszuliak egy része elmenekült vagy elrejtőzött. Sokan örültek a változásnak. Ali elmondta, hogy az elején még elviselhető volt az élet, tovább dolgozhatott a kórházban. De nemsokára elszabadult a pokol: sokakat megkínoztak, egymást követték a nyilvános kivégzések.
Irak anyagi erőforrásai nem elegendőek az ISIS elleni háborúban hontalanná lett több mint 3 milliós tömeg ellátására, a szükséges élelmiszer-mennyiség biztosítására és az egyéb szükségletek ellátására. Az úton baktató napszámos a szerencsés kevesek egyike – munkát kapott lakhelye, a menekülttábor közelében.
Ali elővigyázatos volt, de így is megaláztatások sorát kellett elszenvednie. Kurtábbra vágatták vele a nadrágszárát, mert az ISIS által preferált „afgán divat” így írta elő. Kötelezték, hogy növesszen szakállt. A felesége csak a család valamelyik férfitagjával, talpig feketében mehetett nyilvános helyre.
Miután az ISIS katonái kivonultak Fallúdzsából, fény derült borzalmas tetteikre. Az egyik tehetős fallúdzsai házát börtönné alakították, a tanítónőképzőben rögtönítélő bíróság és kivégzőkamra működött. A meggyilkoltak tetemeit a padló alá, tömegsírokba temették.
„Már azért nekiestek volna az utcán, ha sarka van a szandáljának. Nem is vettek emberszámba bennünket” – magyarázta Ali.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. áprilisi lapszámában.