A Karib-tenger koronaékszere
Mi lesz, ha Kuba édeni szépségű tengeri rezervátumát, a Királynő kertjeit a turisták is fölfedezik maguknak?
Írta és fényképezte David Doubilet és Jennifer Hayes
Tizenöt esztendeje is lehet már, hogy utoljára a Királynő kertjeiben, a Gardens of the Queen vízi édenében jártunk. Kubától 80 kilométerre, apróbb-nagyobb szigetek, korallzátonyok csodálatos gyöngyfüzérében, most is kavargó, ezer színben pompázó tengeri élővilágra találtunk.
A súlyosan veszélyeztetett cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) alig 8 centi hosszú, amikor kibújik a tojásból, és az éj leple alatt elindul a partszegélyről a nyílt tenger felé (fent). Kuba 2008-ban betiltotta a tengeriteknősök vadászatát.
Aggódva utaztunk vissza Kubába: nem tudhattuk, hogy az eltelt idő és a klímaváltozás mennyit ártott az immár 2200 négyzetkilométernyi tengeri nemzeti park élővilágának. Nagy örömünkre már az első merülésen a karibi agancskorall dús erdejére bukkantunk – ez a súlyosan veszélyeztetett korall erősen megfogyatkozott a Karib-tenger vizeiben.
Selyemcápák (Carcharhinus falciformis). Fajuk nem védett, de így is nagy számban fordulnak elő és pompásan érzik magukat a tengeri rezervátumban.
A korallrengetegben tömérdek dörmögőhal és csattogóhal tülekedett-lökdösődött, igyekezett helyet találni a széles korallágak között. Titokban ezt a látványt reméltük: mintha időkapszulában utazhattunk volna vissza abba a hallal-korallal teli álomvilágba, amelyben évtizedekkel ezelőtt gyönyörködhettünk.
Kékcsíkos dörmögőhalak (Haemulon sciurus) és sárgaúszójú csattogóhalak (Lutjanus apodus) gyülekeznek a karibi agancskorall (Acropora palmata) terebélyes ágai alatt. Ez a gyorsan növő, de érzékeny korall súlyosan veszélyeztetettnek számít. A Karib-tenger túlnyomó részén már kipusztult, a Királynő kertjeiben azonban ma is bőven tenyészik.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. májusi lapszámában.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
National Geographic 33: Jason Momoa
A színész, aki szupererejét használja az óceánok megóvására.
National Geographic 33: Selena Gomez
A sztár, aki világmértékben támogatja a fiatalok mentális egészségének megőrzését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
