A Karib-tenger koronaékszere

Mi lesz, ha Kuba édeni szépségű tengeri rezervátumát, a Királynő kertjeit a turisták is fölfedezik maguknak?

Írta és fényképezte David Doubilet és Jennifer Hayes
Tizenöt esztendeje is lehet már, hogy utoljára a Királynő kertjeiben, a Gardens of the Queen vízi édenében jártunk. Kubától 80 kilométerre, apróbb-nagyobb szigetek, korallzátonyok csodálatos gyöngyfüzérében, most is kavargó, ezer színben pompázó tengeri élővilágra találtunk.
A súlyosan veszélyeztetett cserepesteknős (Eretmochelys imbricata) alig 8 centi hosszú, amikor kibújik a tojásból, és az éj leple alatt elindul a partszegélyről a nyílt tenger felé (fent). Kuba 2008-ban betiltotta a tengeriteknősök vadászatát.
Aggódva utaztunk vissza Kubába: nem tudhattuk, hogy az eltelt idő és a klímaváltozás mennyit ártott az immár 2200 négyzetkilométernyi tengeri nemzeti park élővilágának. Nagy örömünkre már az első merülésen a karibi agancskorall dús erdejére bukkantunk – ez a súlyosan veszélyeztetett korall erősen megfogyatkozott a Karib-tenger vizeiben.
Selyemcápák (Carcharhinus falciformis). Fajuk nem védett, de így is nagy számban fordulnak elő és pompásan érzik magukat a tengeri rezervátumban.
A korallrengetegben tömérdek dörmögőhal és csattogóhal tülekedett-lökdösődött, igyekezett helyet találni a széles korallágak között. Titokban ezt a látványt reméltük: mintha időkapszulában utazhattunk volna vissza abba a hallal-korallal teli álomvilágba, amelyben évtizedekkel ezelőtt gyönyörködhettünk.
Kékcsíkos dörmögőhalak (Haemulon sciurus) és sárgaúszójú csattogóhalak (Lutjanus apodus) gyülekeznek a karibi agancskorall (Acropora palmata) terebélyes ágai alatt. Ez a gyorsan növő, de érzékeny korall súlyosan veszélyeztetettnek számít. A Karib-tenger túlnyomó részén már kipusztult, a Királynő kertjeiben azonban ma is bőven tenyészik.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. májusi lapszámában.