Vikingek – Kik is voltak valójában?
Kíméletlen harcosok, nem vitás. De már azt is tudjuk, hogy nők is álltak hadaik élén, szerették a szépet, és az észak-amerikai területektől a mai Afganisztánig jó félszáz kultúrával érintkeztek.
Írta: Heather Pringle
Fényképezte: Robert Clark és David Guttenfelder
A legújabb ásatások merőben új képet adnak e vakmerő hajós nép törekvéseiről és kulturális befolyásáról. Az Északi-meg a Balti-tenger között, Skandináviában élő kincsvadászok a 8. század derekán tűntek fel a világtörténelem színpadán. Háromszáz év alatt Európa nagy részét végigkalandozták, és távolabbra jutottak, mint korábban gyanítottuk.
Páncélt öltenek a közelharchoz a lengyelországi fesztivál résztvevői. A vikingek rászolgáltak erőszakos hírnevükre: fiaikat kiskoruktól fogva csatára, vérontásra nevelték. Fotó: David Guttenfelder
Kiváló hajósok voltak, karcsú vitorlásaikkal a fél világot bejárták. Neil Price, az Uppsalai Egyetem régésze szerint a viking harcosok és kereskedők Afganisztántól Kanadáig legalább 37 mai ország területén megfordultak. Útközben több mint ötven kultúrával érintkeztek, és lázasan keresték a luxuscikkeket. Kínai selymet, kaftánt viseltek, rengeteg iszlám ezüstpénzt gyűjtöttek. A mai York és Kijev helyén virágzó városokat építettek, Franciaország, Britannia és Izland egyes részeit gyarmatosították; a távoli Grönlandon és Észak-Amerikában is létesítettek telepeket. Akkoriban Európából egyetlen tengerjáró nép sem merészkedett oly messzire, mint ők. „Csak a skandináv hajósok, a vikingek voltak erre képesek” – mondja Price.
A karcsú fahajók kulcsszerepet játszottak a viking harcosok és kalmárok sikereiben. A Gokstad típusú hajó (fent) egy 9. századi sírból került elő 1880-ban; valaha vitorla és 32 evezős hajtotta. Fotó: Robert Clark
Gazdagságuk persze nem csak a felfedezőutakból és a kereskedelemből származott. Végigfosztogatták az európai partokat. Váratlanul, elképesztő brutalitással csaptak le. Fel-alá hajóztak a Szajnán és a többi észak-franciaországi folyón, kedvük szerint támadtak, hajóikat dugig tömték a rablott holmival. Európa-szerte rettegték a hírüket is. A Frank Birodalomban előállított értékek hetede került, üres békeígéretek fejében, viking kézre. Angliában, a La Manche túlpartján a szórványos portyázások szabályos háborúba torkolltak: a vikingek lerohantak és meghódítottak három angolszász királyságot. Temetetlen holtak serege maradt utánuk.
A viking kor „nem a széplelkeknek való” – vélekedik Price. De vajon miként kezdődött a rettenet? Mi ütött a középkori skandináv földművesekbe, hogy lángba borították Európát?
360° VIDEÓ
Csöppenjen egy viking hadjárat kellős közepébe a natgeo.com/vikings360 weboldalon.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. októberi lapszámában.
Ősöreg erdők és féltett hagyományok kincset érő ajándéka a puerh tea
A Kínában magasodó Jigmai-hegy őslakos falvainak népe tradícióihoz ragaszkodva, az ősök módszereivel termeszti immár világhírű, csodálatos aromájú teaféléit.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
