Dubaj irányt vált, új jövő elé tekint
Az Emírség fővárosának ökológiai lábnyoma, környezetterhelése tíz éve még a legnagyobbak közé tartozott. Ma már az a cél, hogy 2050-re a legkisebb legyen. Merész álom – vajon megvalósulhat-e?
Írta: Robert Kunzig
Fényképezte: Luca Locatelli
Dubaj századokon át halászfalu volt pici kikötővel, semmi több. Ám miután megindult az olaj-kitermelés és fölfutott az ingatlanpiac, szédületes fejlődésnek indult, építészeti csodákkal teli nagyvárossá nőtte ki magát. Reptere ma a világ harmadik legforgalmasabb légikikötője. „Ha már akkor is számított volna a fenntarthatóság, aligha vágnak bele éppen itt” – véli Janus Rostock, a Koppenhágából áttelepült neves építész. És a vezetés most mégis fenntartható várossá akarja tenni Dubajt.
Dubaj hajhássza a legeket. A háromezer trópusi állat- és növényfajt bemutató biodóm, a Green Planet (Zöld bolygó) esőerdejében álló 25 méteres mesterséges fa a világ legnagyobbja a maga nemében. A biodóm már eleget tesz a város új keletű, rendkívül szigorú energiahatékonysági követelményeinek.
Tessék?! Fenntartható fejlődés Dubajban? Majd ha tevék potyognak az égből, mondhatnánk stílszerűen. Ha olcsó az energia és kicsit sem számít, hogy óvni kellene a környezetet, hajmeresztő túlzásokba eshet az emberfia. Dubaj beltéri sípályája döbbenetes példa, ám korántsem a legelrettentőbb: Dubaj csupaüveg palotáinak hűtése sokkal több ásványi tüzelőanyagot emészt föl, mint a sípályáé. Ahhoz, hogy a csapokból folyjon a víz, nap mint nap több száz uszodányi tengervizet sótalanítanak, és nem mellékesen, korallzátonyok sora fölé építettek mesterséges szigetet, csak hogy még több tengerparti luxushotelt, villát emelhessenek.
A légkondicionálás csodája, a Közel-Kelet első fedett síközpontja: a Ski Dubai. Mielőtt átruccannának az igazi Alpokba, a dubajiak itt öt pályán gyakorolhatják a lesiklás fortélyait. A 2020-as világkiállításra ennél is nagyobb síközpont épül. A fél évig tartó Expo a számítások szerint mintegy 25 millió látogatót csábít majd Dubajba.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) 2006-ban kimutatta: a Föld országai közül az Egyesült Arab Emírségek környezetterhelése, közkeletű nevén „ökológiai lábnyoma” a legnagyobb, és ez a példátlan környezetterhelés elsősorban a szén-dioxid- kibocsátásból fakad. Az ország hét emírsége közül Dubaj a legmohóbb fogyasztó, ráadásul a lakosság lélekszáma 2006 óta duplájára, 2,8 millió fölé nőtt.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2017. novemberi lapszámában.
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
AI: már agyműtétek során is segítheti a sebész munkáját
A koponya felnyitva, az óra ketyeg. Az agysebészek már forradalmian új módszerrel vizsgálhatják az agy pillanatnyi állapotát.
AI segít megfejteni az ókori népek titkait
Az új AI-eszközök birtokában már azokat a rendkívül sérülékeny papirusztekercseket is elolvashatják a kutatók, amelyeket eddig nem mertek szétbontani. Lehet, hogy a mesterséges értelem fejlődése újraírja majd egész történelmünket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
