Égi csodalények
Pteroszauruszok: minden létező és kihalt repülő lény közül a legmegdöbbentőbb külleműek és a legfélelmetesebbek.
Írta: Richard Conniff
Fényképezte: Robert Clark
Pteroszaurusz – a szó hallatán a legtöbb ember csak bámul értetlenül, amíg hozzá nem tesszük: „Hát a repülő sárkánygyík!”
A Pterodactylus volt a legelső, még a 18. században leírt pteroszaurusz. Azóta már kétszáznál is többféle pteroszaurusz maradványai kerültek elő, ám a közvéleményben máig ugyanaz a kép él a mezozoikum, vagyis a földtörténeti középidő egét uraló repülő sárkánygyíkokról: megnyúlt, hegyes fejű, bőrszárnyú, ügyetlenül és nehézkesen szárnyaló, vérengző természetű hüllő volt mindegyik.
Vizsgálatra várnak a Caiuajara dobruskii csontjai egy brazíliai múzeumban. Az új keletű leletek teljesen átírták a pteroszauruszokról vallott képet. „Egészen mások, mint korábban gondoltuk” – mondja egy szakértőjük.
Az Egymillió évvel időszámításunk előtt című, 1966-ban készült filmben kék színű, vércseként vijjogó pteroszaurusz ragadja el a gyönyörűséges főhősnőt, indul vele a fészkébe, hogy fiókái majd fölfalhassák a zsákmányt. A fél évszázaddal később forgatott Jurassic Parkban a pteroszauruszok változatlanul embert hurcolásznak a levegőben – és a hamis, negatív képet erősítik. (Nem mellesleg: a legutolsó pteroszauruszok is már 66 millió éve kihaltak – tehát sokkal, de sokkal előbb, mint hogy az első emberfélék megjelentek volna a színen.)
A föllelt tömérdek kövület meghökkentően változatos küllemű, nagyságú és viselkedésű pteroszauruszokról adott hírt. Egyes paleontológusok szerint száz- meg százféle pteroszaurusz élt együtt a világban, és ezek ugyanúgy fölosztották maguk között az élőhelyeket, mint manapság a madarak.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. januári lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
