A kék bolygó látképe
Nehéz szavakat találni az űrből a szemünk elé táruló Föld látképére. Néhány űrhajós mégis megpróbálja.
Írta: Nadia Drake
Fényképezte: Martin Schoeller
Az űrutazás lényünkből adódóan természetellenes vállalkozás, hiszen egész szervezetünk élettani felépítésének alapja, hogy ezen a bolygón és nem fölötte kell boldogulnunk. Talán ezért tudják az űrhajósok olyan nehezen megfogalmazni, hogy mit is éreztek a Föld láttán.
Leland Melvin/Long Island, Bahama-szigetek. Melvin 1986-ban rövid ideig a Detroit Lions amerikaifutball-csapatban játszott. Miután sportpályafutásának egy sérülés véget vetett, élete döntő fordulatot vett – a férfi az űrkutatás iránt kezdett érdeklődni. 2008-ban és 2009-ben tett űrutazása során leginkább a tengerek látványa nyűgözte le. A roppant víztömeg színei olyan markánsak, mégis változatosak voltak, hogy új kifejezéseket kezdett keresni a kék árnyalatainak érzékeltetésére.
Milyen szavakkal írható le a maga teljességében egy űrutazás? Luca Parmitano olasz asztronauta szerint nincsenek erre alkalmas kifejezések. Kommunikációnk alapját a szavak alkotják, márpedig ezek jelentése kötött – ahogy az is, amit az eszünkbe juttatnak, bármely nyelven is beszéljünk (Parmitano öt nyelven tud). Ráadásul nem is volt arra szükségünk a 20. század közepéig, hogy kifejezzük, mit jelent a Földet kozmikus közegéből, a világűrből látni. „Ma sem az űrutas fejével gondolkodunk” – foglalja össze Parmitano.
Mike Massimino/New York. A NASA űrhajósa 2009-ben űrsétát tett a Földtől 560 kilométer távolságra keringő Hubble-űrtávcsőnél, hogy utoljára megjavítsa a nagyra becsült „égi szemet”. A hatalmas teleszkóp mindig a világűr felé tekint, de a hozzápányvázott Massiminót mégis a Föld nyűgözte le: a zöldellő dél-amerikai esőerdőkkel, dimbes-dombos afrikai sivatagokkal és fényárban úszó városokkal valóságos édenkertnek tűnt alatta a bolygó.
Ha valaki az űrből látja a Földet, egész világszemlélete megváltozhat. Nicole Stott amerikai űrhajós, miután kétszer utazott a Discovery űrrepülőgépen, elhatározta, hogy művészi igényű festményeken örökíti meg a látottakat. A kanadai Chris Hadfield a Föld körül keringő űrállomáson úgy érezte: minden addiginál erősebb kapocs köti embertársaihoz.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. márciusi lapszámában.