A műanyag: állatokat gyilkol
Megeszik, belegabalyodnak, idővel elpusztulnak tőle. Műanyagok tizedelik az óceán élővilágát.
Írta: Natasha Daly
Costa Rica partjainál egy biológus bicskája harapófogójával igyekszik kioperálni a csónakba emelt teknős orrnyílásába akadt műanyag szívószálat. Szerencsétlen pára kétségbeesetten kapálózik, dől belőle a vér. Noha az ember alig bírja a látványt, a nyolcperces jelenetet eddig már több mint húszmillióan nézték meg a YouTube-on. Végül is a biológusoknak sikerül eltávolítaniuk a tízcentis szívószálat a teknős orrából.
Etiópia, Harar: a város szeméttelepén keresgélő foltos hiénák már plasztikvilágban élnek. Táplálékuk nagy részét a hulladékból szerzik, és már várják a szemétszállító teherkocsikat. Fotó: Brian Lehmann
Egyre többször találkozunk ilyen fölkavaró képsorokkal, egyre több bizonyságát láthatjuk annak, hogy a műanyag árt és öl. Plasztikdarabokkal telődött gyomrú, elhullott albatroszfióka. Szívszorítóan torz, évek óta páncéljára szorult műanyag 6-os gyűrűvel élő teknős. Halászhálóba gabalyodott, szabadulni képtelen fóka.
Ezt a gólyát a fotós bugyolálta ki végül a nejlonzacskóból egy spanyolországi szeméttelepen. A zacskó többször is ölhet: az áldozat teteme lebomlik, ám a műanyag ott marad. Fotó: John Cancalosi
Az ártalom azonban csak ritkán szembeszökő. Az Ausztrália és Új-Zéland partközeli szigetein fészkelő barna vészmadár a vizsgálatok szerint testtömegéhez viszonyítva több plasztikhulladékot eszik, mint bármely más tengeri állat. Ha egy hegyes darab átszúrja a bélfalát, hamar elpusztul, ám az a leggyakoribb, hogy még hosszan szenved, és csillapíthatatlan éhséggel kell élnie. „Tápláléknak hiszi a műanyagot, ez a legszomorúbb az egészben” – mondja Matthew Savoca, az Egyesült Államok Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) tengerbiológusa. „Képzeljük el: hiába eszünk, gyengének, levertnek érezzük magunkat, és még az éhségünket sem tudjuk csillapítani.”
Savoca kimutatta, hogy a szardellák és egyéb halak is azért esznek műanyagdarabkákat, mert ha moszat vonja be, a plasztik szaga nem különbözik természetes táplálékuk szagától. A fészekaljukat nevelő, gyakran éhező tengeri madarak is így járnak: minden erejüket megfeszítve igyekeznek tápláló eleséget találni – és végül halált hozó műanyagdarabkákkal tömik meg fiókáikat.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. júniusi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
