Madarak, akár az ember
A papagájok olyan okosak, mint a hároméves gyerekek. Énekelnek, táncolnak, utánoznak minket, és rabul ejtik a szívünket. Népszerűségük azonban veszélybe sodorja őket.
Írta: Christine Dell’Amore
Fényképezte: Joel Sartore
A legtöbben ugyanis nincsenek felkészülve arra, milyen nehézségekkel jár az igényes, nagy madarak tartása. Ám a papagájokkal nem csak nyűg van: némelyikük olyan okos, mint egy hároméves gyerek, és nyolcvan évig is élhetnek.
Persze az ember néha tényleg szeretne papagájt tartani. Stuart Marsden természetvédelmi ökológus szerint a papagájok olyanok, mint a tollas emberek. Az eszes, társaságkedvelő madarak szorosan kötődnek a gazdájukhoz. Ha még hozzávesszük, hogy az emberi hangokat is képesek utánozni, aligha véletlen, hogy a papagájok a legkedveltebb házi kedvencként tartott madarak.
A rózsásfejű sándorpapagáj piros arca és dallamos éneke miatt évszázadok óta kedvelt társállat, főleg Európában. Mianmarban és Thaiföldön gyakran fogják be a természetből, így mérsékelten fenyegetett fajnak számít.
Népszerűségük azonban bizonyos esetekben kárukra válik. Jóllehet világszerte nagy léptékű tenyésztési programok folynak, még mindig sok papagájt fognak be a természetben, illegálisan. Ennek egyik oka az, hogy az elefántcsont- és orrszarvútülök-csempészettel több milliárd dollárt bezsebelő bűnözők immár papagájokkal is foglalkoznak. Az ausztráliai pálmakakaduért a feketepiacon 30 ezer dollárt is megadnak. A karibi térségben és Latin-Amerikában óriási arányú az illegális papagájkereskedelem; ott a törvényeket lazán veszik, vagy nehéz őket betartatni.
Az Ausztráliában, Indonéziában és Pápua Új-Guineában élő vörösszárnyú papagáj hímjei a mi szemünkben is nagyon tarkák, de a tojók valószínűleg még erősebben vibráló színkavalkádot látnak. Sok más madárhoz hasonlóan ez a faj is érzékeli az ultraibolya fényt. Egyes papagájtollak ultraibolya fényben fluoreszkálnak, ami arra utal, hogy a madarak a fény hullámhosszának igen széles spektrumában kommunikálnak leendő párjukkal.
„Aki az Egyesült Államokban papagájt vesz, 99 százalék, hogy fogságban tenyésztett madarat kap” – állítja Donald Brightsmith, a Texasi A&M Egyetem zoológusa, aki Peruban arapapagájokat tanulmányoz. – Azonban ha Mexikóban, Peruban vagy Costa Ricában vásárol, 99 százalék, hogy a papagájt vadon fogták be.”
A sanyarú helyzet oka főleg az állatkereskedelem, az erdőirtás meg az élőhelyük pusztulása.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. júniusi lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
