Írta: Unnur Jökulsdóttir
Fényképezte: Haarberg Orsolya és Erlend Haarberg
Izland a földkerekség legnagyobb geológiai törésvonalánál fekszik. Gigászi lemezek szakadnak itt szét lassan: havonta 1,7 milliméterre távolodnak egymástól. A sziget folyton alakul, változik; vulkáni zónája szolgáltat ehhez fáradhatatlanul új és új kéreganyagot. A felszínen látni is az eredményt, a kiömlött láva roppant mezőit. Minél messzebbre kerülünk a vulkáni övezettől kelet, illetve nyugat felé, annál régebbi kőzeten tapodunk.
A sziget legöregebb kőzetei tehát valójában nem a legöregebbek, csak a legöregebb tenger feletti kőzetek. A földtörténet itt sokkal korábban kezdődött, mint a kőzetek kora sejteti. Az őseredeti Izland már rég az óceán fenekére süllyedt, tengermélyi hátságként köti össze Grönland és Skócia szárazulatát.
A sziget eszerint mindig újjászületik, állandóan frissre cseréli anyagát, a régit pedig keleten és nyugaton a tengerbe veszejti.
Másik földtani dráma is zajlik a sziget alatt: maga a hasadék is terjed, alakul, új rés nyílt a régi mellett, s nyomul tova dél felé. Y alakban kettéágazva ma két vulkáni övezet is forrong Izland déli része alatt. A jégkorszak óta nem születtek akkora lávafolyamok, mint mostanában az új vulkáni övezetben; a föltoluló olvadt kőzet hatalmas területeket öntött el a sziget déli részén. Két óriás jégsapka is épült az új vulkáni zóna fölött: az egyik a Katla, a másik pedig a Grímsvötn felett tornyosul. A két hegy szörnyű emlékeket idéz, Izland legsúlyosabb természeti katasztrófáiért felelős. 2010-ben egy harmadik vulkán, az Eyjafjallajökull bénította meg Európa légi forgalmát, hozott káoszt az egész világra.
Ha gleccser alatt tör ki a vulkán, ha víz talál utat a lávát ontó tűzhányó szájához, az izzó magma finom porrá robban szét, és száll magasra a vulkán felett. Ha jégfolyam alatt lép működésbe a vulkán, ugyancsak veszedelmes geológiai erő: gleccserár támadhat. Máig a Vatnajökull alatt kirobbanó Grímsvötn és a Mýrdalsjökull gleccser alatt fortyogó Katla zúdította Izlandra a legsúlyosabb gleccserárt. A hirtelen támadt, iszonyatos erejű áradás sok gazdaságot, ezernyi haszonállatot tovasodort, de legfőképpen azzal okozott kárt, hogy gleccserhordalékkal, homok- és iszaptengerrel fedte be az alföldeket.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. májusi lapszámában.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
AI: már agyműtétek során is segítheti a sebész munkáját
A koponya felnyitva, az óra ketyeg. Az agysebészek már forradalmian új módszerrel vizsgálhatják az agy pillanatnyi állapotát.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
