Rasszok

Írta: Elizabeth Kolbert
Fényképezte: Robin Hammond

Az elmúlt évtizedekben a genetika bebizonyította, hogy statisztikus alapon bármelyik ember közelebbi rokona bármely másik embernek, mint bármelyik csimpánz a másiknak – habár emberből ma már sokkal több van, mint csimpánzból. A világban minden embernek ugyanaz a génkészlete, csak éppen némelyik génből más-más változatot hordoz (kivéve a genetikailag elvben egyforma egypetéjű ikreket). A kutatók éppen ezeket az eltéréseket, a genetikai változatosságot vizsgálva rajzolták meg az emberiség „családfáját”, és derítettek fényt a másik alapigazságra: minden ma élő ember Afrikából származik.

Fajunk, a Homo sapiens tehát az afrikai kontinensen alakult ki. Azt, hogy hol és mikor, egyelőre még nem tudjuk pontosan. Egy nemrégiben Marokkóban előkerült fosszília azt sejteti, hogy a mai értelemben vett ember fizikai jegyei már 300 ezer esztendeje kialakultak. Fajunk ezután még több mint 200 ezer évig Afrikában maradt. Egyes csoportjai idővel a kontinens egymástól távol eső részeibe vándoroltak, és így elszigetelődtek egymástól – új populációkat hoztak létre.

A düsseldorfi Neandervölgyi Múzeumból kihelyezett szobor láthatóan érdekli az utca emberét. Az Afrikát elhagyó első, anatómiai értelemben már „modern”, azaz mainak tekinthető ember szexuálisan elegyedett a neandervölgyivel. Ez magyarázza, hogy a nem afrikai születésűek máig hordoznak némi neandervölgyi DNS-t.

Minden élőlénynél, így az embernél is a DNS-molekula véletlenszerűen adódó kis módosulásaira, úgynevezett mutációira vezethetők vissza a genetikai változások. A mutációk fellépésének gyakorisága, valószínűsége nagyjából állandó. Minél tovább létezik egy élőlénycsoport, minél tovább örökítik egyedei génjeiket nemzedékről nemzedékre, annál több génváltozat gyűlik föl a csoport génállományában. Tehát minél tovább létezik két csoport egymástól elszigetelten, egyedeik annál inkább különbözni fognak egymástól.

A génelemzések arra utalnak, hogy az Afrika déli részén élő khoiszanok és a közép-afrikai pigmeusok családfánk igen ősi ágait képviselik. Mint kiderült, az emberiségen belül nem a „rasszokként” emlegetett csoportok, hanem a khoiszanok, a pigmeusok és más afrikai népek között mutatkozik a legnagyobb genetikai különbség, mivel ők már tíz- meg tízezer évvel azelőtt különváltak a többi embercsoporttól, hogy a nagyvilágnak nekivágó eleink útnak indultak volna Afrikából.

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. júliusi lapszámában.