Olaj vagy vadon
Megkezdődhet a kőolaj kitermelése a Sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátumban – döntött a kongresszus.
Írta: Joel K. Bourne, JR
Fényképezte: Florian Schulz
Évezredek óta a Sarkvidéki Nemzeti Vadrezervátum (Arctic National Wildlife Refuge, ANWR) parti síkságán, az alaszkai őslakosok vadászterületénél gyűlnek össze nyaranta a karibucsordák és a vonuló madarak. Telente jegesmedvék időznek itt. A föld pedig 7,7 milliárd hordó olajat rejt; és éppen ez a probléma.
A kongresszus 1980-ban alapította a 7,8 millió hektáros rezervátumot. Azokban az esztendőkben az országot egy évtizeden belül két olajválság is sújtotta; a törvényhozók ezért is napolták el a döntést a parti síkság 607 ezer hektáros, olajban gazdag területének sorsáról. Azonban konszenzus azóta sem született.
Jegesmedve és bocsai várják, hogy befagyjon a víz, és elinduljanak végre fókára vadászni.
A pézsmatulkok a 19. században tűntek el az alaszkai Északi-lejtőről. A későbbi sarkvidéki rezervátumba 1969-ben telepítették vissza őket.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. szeptemberi lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
