Bibliavadászok: Szent kéziratok nyomában
Kalandfilmekbe illően izgalmas világban, a vallás és a régészet határmezsgyéjén tudósok, gyűjtők, csalók keresik a minél régebbi bibliai szövegeket rejtő kéziratokat.
Írta: Robert Draper
Fényképezte: Paolo Verzone
A Júdeai sivatag kietlen hegyei között, a Holt-tenger partjától nem messze irgalmatlan a forróság. Ám a barlangban üdítően hűvös van. Randall Price, a virginiai Liberty Egyetem régészprofesszora a földön hasal: egy hasadékot vizsgál. Egy napja kétezer éves bronzedényt talált benne. „Ebben a barlangban beduin rablók jártak vagy negyven esztendeje. Szerencsére nem túrtak túl mélyre. Ha folytatjuk a munkát, remélhetőleg megütjük a főnyereményt” – bizakodik. Aki már hallott az ókori zsidó település, Kumrán mellett nyíló híres barlangokról, tudja, Price mire gondol. 1947-ben fiatal beduin kecskepásztorok egy ilyen barlangban bukkantak a 20. század egyik legjelentősebb régészeti leletére: óhéber szövegeket tartalmazó hét tekercsre, a nevezetes holt-tengeri tekercsek első tételére. Kr. u. 70 táján, az első zsidó háború idején az iratokat a kumráni szakadár zsidó szekta tagjai rejthették el. Később még több száz tekercs került elő. A legrégebbieket a Kr. e. 3. századra datálták a szakemberek. Nem ismerünk ezeknél korábbi bibliai szövegeket. A kumráni barlangok az izraeli megszállás alatt álló Ciszjordániában vannak, így Price tevékenysége sokak szerint nemzetközi jogokat sért. Ám ez sem őt, sem az ásatás izraeli vezetőjét, a jeruzsálemi Héber Egyetemen dolgozó Oren Gutfeldet nem gátolja a kutatásban. A felek 1993-ban írták alá az oslói megállapodást. Az okmány leszögezi, milyen keretek között kerülnek vissza palesztin fennhatóság alá a vitatott területek. De meg sem száradt a tinta az aláíráson, az izraeli kormány máris elrendelte az úgynevezett Tekercs hadműveletet, az átadandó területeken fekvő összes régészeti lelőhely feltárását.
A sietős munka nemigen hozott eredményt, tekercset egyet sem találtak. Ám fölfedeztek pár tucat, földrengésekben beomlott barlangot; ezeket a beduin kincsrablók feltehetően nem találták meg. Az 53-as számú barlangra 2010-ben Price, később pedig Gutfeld is fölfigyelt. „Több agyagedény is előkerült, többek közt a korai iszlám, a Második Templom és a hellenizmus korából. Okkal reméljük, hogy akad itt más is” – mondja. Két éve, a barlang próbafeltárása közben találtak egy kis üres pergamentekercset és pár összetört agyagkorsót. Fölcsillant a remény, hogy más tekercsek is lehettek az 53-asban.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2018. decemberi lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
