Halhatatlan holttest
Susan Potter a tudománynak adta holttestét, tetemét elfagyasztották, és ultravékony szeletekre vágták. A 27 ezer metszetből összeállított virtuális teste a síron túlról szól az orvostanhallgatókhoz.
Írta: Cathy Newman
Fényképezte: Lynn Johnson
Az anatómia minden gyógyítás alapja. „A beteg a testét mutatja meg az orvosnak. Az orvos pedig csak akkor tudja meggyógyítani a beteget, ha ismeri az emberi test felépítését és működését” – szögezi le Robert Joy, az Egyesült Államok Katonaorvos-egyetemének (US UHS) nyugalmazott orvostörténésze. A medikák és medikusok jószerével boncolással töltik el az első tanévet. „A holt tanítja az élőt” – ez a gyógyítás egyik alaptétele.
A boncolás sokáig tiltott és üldözött tevékenység volt, a holttest megszentségtelenítésének számított, így egészen a 14. századig nem juthatott szerephez az orvosképzésben. Az orvostanhallgatók még azután is sokáig csak szemtanúi lehettek a boncolás folyamatának – ők maguk nem foghattak szikét a kezükbe. A professzor fölolvasta a vonatkozó passzust Mondino de Luzzi itáliai anatómus műveiből, közben ifjabb munkatársa bemutatta a hallgatóságnak a szóban forgó preparátumot. Magát a műveletet borbély vagy felcser végezte. Andreas Vesalius, a Páduai Egyetem professzora volt az első, aki a 16. században már boncasztal mellé engedte hallgatóit. „Ő vezette be az oktatásban a boncolást” – magyarázza Mary Fissell, a Johns Hopkins Egyetem orvostörténésze. Sertést, kutyát, majmot már az ókor legnagyobb orvosa, a görög Galénosz is boncolt, ám Vesalius merőben új eszmékkel állt elő: egyrészt azzal, hogy a leendő orvos holttesteket tanulmányozva ismerheti meg legjobban az emberi test felépítését, másrészt hogy a boncolást az orvostanhallgatónak magának kell végeznie.
A boncolás művelete olyan, mint a régészeti feltárás: egyre mélyebb rétegekbe hatol. Hátborzongató, mégis varázslatos művelet – nem egy orvostanhallgató már-már vallási beavatásnak érzi. „Emlékszem az első szívre, amelyet a kezemben tartottam. Egy asszonyé volt, aki szeretett vele” – idézte fel egy hajdani boncolása emlékét könnyek között Donald Jenkins, az Egyesült Államok Orvosi Könyvtárának (US NLM) nyugalmazott (és azóta sajnos elhunyt) anatómusa.
A hallgatók ma már sokkal kevesebb időt töltenek a boncteremben; a tömérdek új tudományterület, például a molekuláris genetika jóval inkább izgatja őket. A Coloradói Egyetem anatómiai tanszékének egykori vezetője, a már szintén elhunyt David Whitlock annak idején kiszámolta: a 20. század elején egy orvostanhallgató még úgy ezer órán át foglalkozott anatómiával. Ma jó esetben százötven órát tölt anatómiai tanulmányokkal, mutat rá Wendy Macklin, az egyetem sejt- és fejlődésbiológiai tanszékének vezetője…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. januári lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
