Halhatatlan holttest
Susan Potter a tudománynak adta holttestét, tetemét elfagyasztották, és ultravékony szeletekre vágták. A 27 ezer metszetből összeállított virtuális teste a síron túlról szól az orvostanhallgatókhoz.
Írta: Cathy Newman
Fényképezte: Lynn Johnson
Az anatómia minden gyógyítás alapja. „A beteg a testét mutatja meg az orvosnak. Az orvos pedig csak akkor tudja meggyógyítani a beteget, ha ismeri az emberi test felépítését és működését” – szögezi le Robert Joy, az Egyesült Államok Katonaorvos-egyetemének (US UHS) nyugalmazott orvostörténésze. A medikák és medikusok jószerével boncolással töltik el az első tanévet. „A holt tanítja az élőt” – ez a gyógyítás egyik alaptétele.
A boncolás sokáig tiltott és üldözött tevékenység volt, a holttest megszentségtelenítésének számított, így egészen a 14. századig nem juthatott szerephez az orvosképzésben. Az orvostanhallgatók még azután is sokáig csak szemtanúi lehettek a boncolás folyamatának – ők maguk nem foghattak szikét a kezükbe. A professzor fölolvasta a vonatkozó passzust Mondino de Luzzi itáliai anatómus műveiből, közben ifjabb munkatársa bemutatta a hallgatóságnak a szóban forgó preparátumot. Magát a műveletet borbély vagy felcser végezte. Andreas Vesalius, a Páduai Egyetem professzora volt az első, aki a 16. században már boncasztal mellé engedte hallgatóit. „Ő vezette be az oktatásban a boncolást” – magyarázza Mary Fissell, a Johns Hopkins Egyetem orvostörténésze. Sertést, kutyát, majmot már az ókor legnagyobb orvosa, a görög Galénosz is boncolt, ám Vesalius merőben új eszmékkel állt elő: egyrészt azzal, hogy a leendő orvos holttesteket tanulmányozva ismerheti meg legjobban az emberi test felépítését, másrészt hogy a boncolást az orvostanhallgatónak magának kell végeznie.
A boncolás művelete olyan, mint a régészeti feltárás: egyre mélyebb rétegekbe hatol. Hátborzongató, mégis varázslatos művelet – nem egy orvostanhallgató már-már vallási beavatásnak érzi. „Emlékszem az első szívre, amelyet a kezemben tartottam. Egy asszonyé volt, aki szeretett vele” – idézte fel egy hajdani boncolása emlékét könnyek között Donald Jenkins, az Egyesült Államok Orvosi Könyvtárának (US NLM) nyugalmazott (és azóta sajnos elhunyt) anatómusa.
Halhatatlan holttest
A hallgatók ma már sokkal kevesebb időt töltenek a boncteremben; a tömérdek új tudományterület, például a molekuláris genetika jóval inkább izgatja őket. A Coloradói Egyetem anatómiai tanszékének egykori vezetője, a már szintén elhunyt David Whitlock annak idején kiszámolta: a 20. század elején egy orvostanhallgató még úgy ezer órán át foglalkozott anatómiával. Ma jó esetben százötven órát tölt anatómiai tanulmányokkal, mutat rá Wendy Macklin, az egyetem sejt- és fejlődésbiológiai tanszékének vezetője…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. januári lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
