Szilícium-völgy: felelősség és empátia
Óriási lehetőségekkel kecsegtet, ám a sikert drágán adja, sokaknak okoz bajt, szenvedést. Felelősen, empátiával kell alakítania a jövőt.
Írta: Michelle Quinn
Fényképezte: Laura Morton
Már abban az időben, amikor riporterként írtam a Szilícium-völgyről, megtanultam: hiba kinevetni a badarságnak tetsző ötleteket. Komolytalannak tűnő startupok sorából lett idővel busás profitú cég, csak mert olyasmire tudtak megoldással szolgálni, amiről nem tudtam, hogy egyeseknek problémát jelent. A Szilícium-völgy mindig „a jövőbe menekül”, mutat rá a technológiai fejlődést vizsgáló és a helyi viszonyokat jól ismerő prognoszta, Paul Saffo. A mostani Demo Day bemutatkozó cégei is váltig azt bizonygatják: a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjesztett valóság (AR), a robotok, a drónok és a mikroérzékelők jobbá teszik az életünket.
Mindig is nagyon tetszett nekem, hogy az amúgy igencsak gyakorlatias szilícium-völgyiek mernek nagyot álmodni, mérhetetlen optimizmussal néznek a jövőbe. Az utóbbi időben azonban mintha kezdenének kijózanodni. Egyre többet hallani tőlük két szót: felelősség és empátia. Jól tudják, hogy az égvilágon minden gondért-bajért – az információtechnológia területén dolgozók közötti nemi-életkorbeli aránytalanságokért, az IT-ágazat fejlődéséből fakadó problémákért, más iparágak visszaeséséért, az emiatt elbocsátottak gondjaiért, a közösségi médiumokban elharapózó gyűlölködésért, az innovációk káros helyi hatásaiért – mind-mind őket kárhoztatják.
Szilícium-völgyben megálmodott számítástechnikai eszközök működtetéséhez szükséges lítium lelőhelyén, Bolíviában és a világ megannyi más pontján is egyre nő az ellenérzés a munkaerő
kizsákmányolása és a természetkárosítás miatt. Tény, hogy jövőnk záloga a technológiai fejlődés; ám azt még az IT ipar vezetőinek is látniuk kell, hogy a fejlődésnek lehetnek hátulütői és vesztesei. „A Szilícium-völgy az emberiség javát szolgálja, és ha tetszik, ha nem, újraformálja a világot. Az átmenetnek azonban károsultjai is lehetnek, és mi minden érintettért felelősséggel tartozunk” – szögezi le a 23andMe genetikai-biotechnológiai cég vezetője és egyik alapítója, Anne Wojcicki.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. februári lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
