Életet adnak életük árán
A terhesség okán elhalálozó anyák aránya 1990 óta mindössze két fejlett országban nőtt – az egyik az Egyesült Államok.
Írta: Rachel Jones
Fényképezte: Lynsey Addario
Az Egészségügyi Világszervezet szerint 1990 és 2015 között a 46 fejlett ország közül csak Szerbiában és az Egyesült Államokban nőtt az anyák halandósága. (A mutató azokra a nőkre vonatkozik, akik a terhesség végétől számítva hat héten belül halnak bele valamely szövődménybe.) Az Egyesült Államokban két további döbbenetes adat is jelzi a helyzet súlyosságát: a járványügyi hivatal (CDC) szerint az afroamerikai nők háromszor akkora eséllyel halnak meg a terhesség valamely szövődményében, mint a fehér nők, valamint az anyai halálozások több mint 60 százaléka megelőzhető lett volna.
„Az anyai halálozási rátánk meghaladja a legtöbb fejlett országét” – szögezi le a CDC anya- és csecsemővédelmi illetékese, William Callaghan. (A hivatal értelmezésében terhességgel összefüggő haláleset az, ha a kismama várandósan vagy a szüléstől számítva egy éven belül hal meg.) „A halálesetek okainak vizsgálata közben sokszor kiderül, hogy nem volt érdemi kommunikáció, nem vették észre, hogy a helyzet sürgős, az egészségügyiek nem hallgatták meg a beteget, vagy késve avatkoztak be.”
Persze az Egyesült Államokban jóval kisebb az anyai halandóság, mint az afrikai fejlődő országokban. Az utóbbiak közül húszban ma is legalább 500 haláleset jut százezer élve születésre. De bármily kevés a kórház és a szülőotthon, bármennyire akadozik az alapellátás, még ezekben az országokban is közel 40 százalékkal csökkent az anyai halandóság 1990 óta. Ebben több, műszaki fejlesztést nem igénylő megoldás, például bábák alkalmazása, illetve a várandós és a gyermekágyas anyák gondozásának fejlődése is szerepet játszott.
A várandósság és a szülés alatt minden nő azonos komplikációkkal szembesülhet: terhességi magas vérnyomás (preeklampszia), szülés utáni vérzés, fertőzés okozta vérmérgezés. De miért magas a fekete anyák halandósága?
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. márciusi lapszámában.
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
