Városi patkányok
A városlakó patkányok létszáma Seattle-től Buenos Airesig egyre nő, az elmúlt évtizedben egy szakértő szerint jó 15–20 százalékkal.
Írta: Emma Marris
Fényképezte: Charlie Hamilton James
Míg egyes ikonikus állatok (például a jegesmedve, az elefánt vagy az oroszlán) egyedszáma csökken, a patkányokét még a városokban is csak nagy nehezen tudjuk úgy-ahogy kordában tartani. Mocskosnak, alattomosnak és alamuszinak tartjuk őket, a pusztulás jelképeinek, betegségek terjesztőinek. Félünk és undorodunk tőlük. Vajon rászolgálnak-e minderre ezek a kis állatok?
Íme néhány szerfölött utálatos tulajdonságuk: mocskosak, szaporák, tagadhatatlanul leleményesek, és erős bennük a túlélési ösztön – márpedig mindez ránk, emberekre is jellemző. Az ő szennyük pedig valójában a miénk is, hiszen a mi szemetünkön tenyésznek, azon, amit mi gondatlanul eldobálunk. „Mi, emberek tehetünk róla – állítja Bobby Corrigan New York-i rágcsálószakértő. – Mi nem tartjuk tisztán a vackunkat.”
Corrigan a Városi patkányok neves szakértője. 1981 óta tanulmányozza ezeket az állatokat, és tanácsokat ad a városoknak és cégeknek. Tőle tudom, milyen rengeteg patkány lakik a seattle-i vízvezetékekben is.
Áprilisban találkozom vele a lakásán, Manhattanben, amelyet nyugodtan nevezhetünk a világ egyik patkányfővárosának is. Sisakban, élénk narancsszín mellényben fogad, kezében csipeszes írótáblával. Ebben a jelmezben háborítatlanul haladhat át akár virágágyásokon és metróalagutakon is. Az alacsony, eltökélt Corrigan népes ír katolikus családban nevelkedett Long Islanden.
A New York-iak előszeretettel szórakoztatják egymást kutyányi patkányokról szóló történetekkel. Maga Corrigan viszont úgy tudja, hogy az eddigi legnagyobb patkányt Irakban találták, és a tömege csupán 816 gramm volt. Ő maga 500 dollárt ajánlott fel annak, aki be tud neki mutatni egy minimum egykilós példányt, de nem hiszi, hogy ettől a pénztől valaha is meg kellene válnia.
New Yorkban a leggyakoribb patkányfaj a vándorpatkány, latin nevén Rattus norvegicus. Föld alatt tanyázik, a legszélesebb része a koponyája, tehát ahová a feje befér, oda becsúszhat az egész állat is (beleértve a vécé lefolyócsövét is). Ahogy a padon üldögélek, Corrigan a pad mögötti kis lyukra is felhívja a figyelmem: ez is egy patkányjárat főbejárata. Corrigan szerint a legtöbb járatnak egy főbejárata és két vészkijárata van.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. áprilisi lapszámában.