Kis darabkák, nagy bajok
Hawaii vizeinek felszíni rétege már tele van műanyagdarabkákkal.
Írta: Laura Parker
Fényképezte: David Littschwager
Bemerítettem arcomat a vízbe – és hirtelen úgy éreztem, valamiféle halbölcsődébe kerültem. A vízben olyan kis lények hemzsegtek, amelyeket általában észre sem veszünk. Halak ikrái sodródtak mindenfelé, szikzacskójuk ragyogott a fényben. Apró lárvák cikáztak föl-alá, a kétcentis őrmesterhal behemótnak tűnt közöttük. Közvetlenül alattunk kétarasznyi nagyszemű tüskésmakrélák vadásztak mindenre, ami elég kicsi volt ahhoz, hogy elkaphassák.
Két szakavatott kalauzom, Jamison Gove és Jonathan Whitney, az Egyesült Államok Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) munkatársai – az előbbi oceanográfus, az utóbbi halbiológus – már három éve vizsgálódnak az élet itteni káoszában. A halbiológus számára a halak lárvaállapota afféle „fekete doboz”: emitt bemegy a megtermékenyített ikra, amott meg kijön a halivadék. Ám az, hogy mi történik a dobozban, mind a mai napig rejtély. A halak lárvája olyan kicsiny és sérülékeny, hogy roppant nehéz tanulmányozni, és általában nem éri meg a felnőttkort. Márpedig a halak és a belőlük táplálkozó állatok jövője attól függ, hogy a halivadék milyen számban és állapotban jut el a felnőttkorig.
Gove és Whitney nemrég kimutatta, David Liitschwager fotói pedig napnál világosabban szemléltették, hogy nem csupán óriási haltömeg és haleledelnek való hemzseg Hawaii felületi vízrétegeiben. Mikroplasztik is tömérdek van már a vízben, és az ivadékhalak életük első napjaiban rengeteget bekapkodnak a műanyaghulladék morzsalékaiból, szálaiból. Ha nem kezd enni, a frissen kikelt halivadék nem éri meg a másnapot; ám ha első táplálékadagja műanyag, nem jut annyi energiához, hogy kitartson a második étkezésig. „Rengeteg akadályt küzd le, amíg eljut idáig. Kikel, azután elevickél a felszíni vízrétegbe, ahol táplálkozhat és növekedhet. A halivadék alig egy ezreléke, csak a legszerencsésebbje jut el odáig. És akkor szembekerül a plasztikkal” – magyarázza Grove.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. májusi lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
