Leonardo da Vinci örökifjú szelleme

Művész, tudós és mérnök: Leonardo ragyogó elméjét, látnoki géniuszát, páratlan alkotásait immár ötszáz esztendeje csodálja a világ.

Írta: Claudia Kalb
Fényképezte: Paolo Woods és Gabriele Galimberti
Botanika és geológia, hidraulika és építészet, hadmérnöki tudomány és ruhatervezés, geometria és térképészet, optika és anatómia… Valahányszor rajzolni kezdett, tollat, krétát, ezüstvesszőt fogott, Leonardo da Vincit mindig az a vágy vezérelte, hogy megfejtse a Mindenség rejtelmeit, megértse az ismeretlent. Rajzai döbbenetes lényeglátásról tanúskodnak. Legapróbb fönnmaradt, hüvelykujjvégnél is kisebb rajztöredéke női torzót ábrázol – alig néhány finom vonás az egész. Leghíresebb, vörös krétával finoman árnyalt rajzán pedig egy csecsemő látható magzatpózban.
Leonardo rajzai – a Madonna ruharedői, az erődre tüzet okádó ágyúk, az árnyékok és félárnyékok, a koponya, a szív, a láb, a sok emberi arc, Léda sugárzó tekintete, az idős férfi torz vonásai – művészi tökélyükön túl a világ pontos megfigyeléséről tanúskodnak. „Mindenekelőtt azt tükrözik, hogy Leonardo képzelete szabadon szárnyalt milliónyi téma között. Fantasztikusan izgalmas egy ilyen, elképesztően széles érdeklődésű és látókörű művész elméjének szárnyalását követni” – lelkesedik Martin Clayton a Brit Királyi Gyűjtemény nyomtatvány- és rajzrészlegének vezetője.
A mindenre kíváncsi Leonardo örökké jegyzetelt, kutatta az igazságot, öregbítette tudását. Följegyzéseiből tudjuk, hogy rengeteg feladatot tűzött maga elé. Üveglencsét akart csiszolni, hogy nagyobbnak láthassa a Holdat, izgatta a nevetés élettani háttere, újabb és újabb kérdések tolultak elméjébe, és ezekre mind választ akart. Milyen távol van a szemöldöktől az állcsúcs? Miért csak éjszaka látjuk a csillagokat? Miképpen aránylik egymáshoz a fa ágainak és törzsének vastagsága? Mi a különbség a víz és a levegő között? Hol lakozik a lélek? Miért tüsszentünk és ásítunk? Miért leszünk éhesek, miért szomjazunk meg? És mi okból támad bennünk nemi gerjedelem? Bár festményei jóval híresebbek lettek, megannyi kézirata és vázlata sokkal többet árul el a művész észjárásáról, gondolatairól. A windsori kollekcióban, Párizs, London, Madrid, Torino és Milánó könyvtáraiban, valamint Bill Gates gyűjteményében föllelhető mintegy hétezer fólió zseniális és mérhetetlenül termékeny elméről, teóriák, kísérletek, tudományos és filozófiai kalandozások soráról mesél.
Leonardo da Vinci halálának idei, ötszázadik évfordulóján a művész jegyzetei új reneszánszukat élik, múzeumi tárlatok sztárjai, szakemberek tüzetes vizsgálódásainak, beható elemzéseinek tárgyai. S ami még ennél is izgalmasabb fejlemény: orvosokat, mérnököket, muzsikusokat és egy sor más terület művelőit ösztönzik kutatásra, ihletik alkotásra.
A tudomány, az orvoslás, a technika sokat fejlődött a reneszánsz kor óta, a lehetőségek határa is jócskán kitolódott, Leonardo jegyzetei mégis azt éreztetik a szemlélővel: oly sok mindent nem tudunk még. Martin Kemp művészettörténész, Leonardo-szakértő rámutat: „Egyetlen előd vagy kortárs sem rukkolt elő olyan szellemi alkotással, amely sokoldalúságában, ötletgazdagságában, vizuális hatásában Leonardo műveihez lenne fogható.
És azóta is csak kevés ilyen nívójú alkotás született.”
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. májusi lapszámában.