Ugrás egyenest a tűzbe
Az alaszkai erdőségben a tűzugrók minden nyáron ejtőernyővel ereszkednek alá erdőtüzet oltani.
Írta: Mark Jenkins
Fényképezte: Mark Thiessen
A Tűzugrás története még 1937 augusztusában kezdődött, amikor villám csapott egy fába a Yellowstone Nemzeti Parktól keletre. Eleinte csak kisebb tűz ütött ki, de egyre jobban elharapództak a lángok, és végül a híres-hírhedt (a közeli patakról elnevezett) blackwateri tűzvésszé terebélyesedtek, amelyben tizenöt tűzoltó vesztette életét, és csaknem 700 hektár erdőt emésztett fel.
Az Erdészeti Igazgatóság megállapította, hogy az effajta tragédiákat csakis akkor lehet elkerülni, ha az erdőtüzet megpróbálják minél korábban, még kezdeti stádiumban elfojtani. Az igazgatóság már a harmincas években elkezdett eljuttatni kisebb ejtőernyős egységeket elhagyatottabb helyekre, és 1940. július 12-én be is vetették az első tűzugrókat a Marten Creek-i tűznél, az idahói Nez Percé védett erdőben. Az elkövetkező évtizedekben az Erdészeti Igazgatóság hét tűzugrótámaszpontot létesített az Egyesült Államok területén (Alaszkát és Hawaiit nem számolva), az országos földhivatal pedig kettőt, az egyiket Alaszkában. Jelenleg úgy 450 tűzugró vár bevetésre ezeken a támaszpontokon.
„Már akkor bebizonyosodott, hogy ha akkor kezdjük el oltani a tüzet, amikor még csak egy szobányi területen ég, nem pedig akkor, amikor már több száz hektáron tombol, rengeteg pénzt, erdőt, emberéletet és épületet lehet megmenteni – magyarázza Chuck Sheley nyugdíjas tűzugró, az Országos Tűzugró Egyesület elnökhelyettese. – És ez ma sincs másképp.”
Idővel, amint az addig elhagyott területek is kezdtek benépesülni Amerikában, fel-felmerült a kérdés, szükség van-e még a tűzugrókra.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. májusi lapszámában.
Trópusi fajok szaporodnak a Hévízi-csatornában
Trópusi állat- és növényfajok szaporodtak el a Hévízi-tó télen is meleg vizű kifolyójában. Az őshonos fajokat fenyegető ökoszisztémába Kasia Farkas természetfotós nyújt betekintést a National Geographic magazin 2026. júliusi számában, ezúttal pedig arról mesél, miként figyelt fel a témára.
Drónnal is kutatják a következő földcsuszamlást Magyarországon
A National Geographic magazin 2026. júniusi számában Vajon mitől indul meg a hegyoldal? című cikkében arról olvashatunk, hogy egy alaszkai geológus miként fut versenyt az idővel: az állam szétporladó hegyeinek földcsuszamlásai ezrek életét veszélyeztetik. Dr. Babinszki Editet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Földtani Szolgálatának geológusát kérdeztük a magyarországi helyzetről.
Fotókon a Sagrada Família megkoronázása
A National Geographic legújabb cikke a bazilika kulisszái mögé vezet, és bemutatja azt a generációkon átívelő munkát, amely Antoni Gaudí mesterművét a megvalósulás küszöbére juttatta.
A drónszem sokat lát, de nem mindegy, hogyan használjuk
A National Geographic magazin 2026. májusi lapszámában több drónfelvételt is bemutatunk. Online cikkünkben ezúttal néhány, a drónfotózással kapcsolatos kihívást járunk körbe.
Meglepő leletet rejtett a honfoglaló harcos dereka
Különleges, honfoglalás kori sírokat tártak fel Akasztó határában. A három harcos története elolvasható a National Geographic magazin 2026. májusi lapszámában, online felületünkön pedig az egyik leletet részletesebben is bemutatjuk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
