Az Atlanti-óceánt tápláló moszat rejtelmei

A sargassum moszat sodródó tömegében lenyűgözően változatos állatok élnek.

Többen is javasolták, hogy a Sargasso-tenger legyen az első nyílt tengeri védett terület – köztük Sylvia Earle oceanográfus. Oszerinte a sargassum olyan, akár egy aranyló esőerdő. A hasonlat találó, hiszen a moszat egyfajta lombkoronaszintet alkot az óceán felszínén.
Nekem a sargassum leginkább lebegő korallzátonyt idéz, vagy akár egy tengeri szavannát – mintha ez lenne az óceán Serengetije. A kusza, elágazó telepek között lélegzetelállítóan változatos élővilág bújik meg és táplálkozik a moszattal – egy vizsgálat szerint 122 halfaj ivadékai, kis tengeri teknősök, csupaszkopoltyús és házas csigák, csikóhalak meg rákok. Az ürülékük, mintegy cserébe, a moszatot táplálja.
A nagyobbacska halaknak, illetve teknősöknek bőséggel akad ennivalójuk a sargassum között. Ők azonban nagyobb ragadozókat csábítanak ide: íjhalakat, háromfarkúhalakat, vérteshalakat, tüskés- és aranymakrélákat, illetve a táplálékhálózat magasabb szintjét elfoglaló cápákat, tonhalakat, spanyolmakrélákat, valamint marlinokat. Az úszó-lebegő „moszattutajokra” trópusi madarak, viharmadarak, csérek, szulák, illetve egyéb nyílt tengeri madarak szállnak le egy kis pihenésre és néhány jó falat reményében.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. júniusi lapszámában.