Kik voltak az első európaiak?
A hajdani telepesek maradványainak legújabb genetikai vizsgálatai kimutatták, hogy Európa ősidők óta a népek olvasztótégelye. Afrikából, a Közel-Keletről és az oroszországi sztyeppékről egyaránt érkeztek földrészünkre bevándorlók.
Írta: Andrew Curry
Fényképezte: Rémi Bénali
A gondolat, miszerint az európaiak a gyapjas mamut kora óta egyfajta „tiszta” népet
alkotnak, jóval a nácik előtt foglalkoztatta az ideológusokat. Az eszme nemzedékek óta táplálja egyrészt a fehér felsőbbrendűségbe vetett hitet, másrészt az utóbbi években a bevándorlás hatásaitól való a félelmet, amely megosztja az Európai Unió egységét, és az Egyesült Államokban heves indulatokat szít.
Vajon kik voltak az első európaiak, és honnan érkeztek? Erre a kérdésre a tudomány újabb válaszokkal szolgál. Ezek arra utalnak, hogy földrészünk a vaskortól a népek olvasztótégelye volt. Mai lakói, bárhol éljenek is, afrikai, közel-keleti és sztyeppei őseik vérvonalát örökítik át, még ha nem is azonos összetételben. Az elméleteket régészeti leletek, fog- és csontelemzés, valamint nyelvészeti kutatások igazolják. Azonban a fő bizonyítékokat a paleogenetika tudományága nyújtja. Az elmúlt évtizedekben több millió éve élt eleink teljes génállománya feltérképezhető.
Hála az elmúlt évek fejlődésének, az eljárás olcsó, de hatékony: egy jó állapotú csont DNS-e 500 dollárért szekvenálható. Az új adatok özöne a régészetet alapjaiban változtatta meg. Egyedül 2018-ban több mint ezer ősember génkészletét sikerült leírni. Főképp évekkel korábban feltárt, kutatóintézetekben, illetve múzeumokban őrzött leleteket vizsgáltak. A maradványok analizálása végképp cáfolta az európaiak genetikai „tisztaságáról” szóló elméletet.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. augusztusi
„Száz évig akarok élni”
Legendás sportemberek következnek; ők annak idején messze kimagaslottak a mezőnyből, ezért kérdeztük meg őket, hogyan őrzik fittségüket, kondíciójukat idősebb korukban. Bőven kaptunk tőlük megszívlelendő, motiváló jó tanácsot.
Aktív és sportos életmód, fiatalos időskor
Tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy jót tesz az egészségnek, ha idősebben is aktívak maradunk. A cikkünkben szereplő ötvenen felüli bajnokok példázzák, mit nyer, aki idősödve is mer keményen sportolni.
Különösen csíkozott tigrisek genetikai keservei
Indiában ötven éve kis híján kipusztultak a tigrisek. Számuk azóta lassan nő, de az örvendetes változás újabb problémával, a könnyen végzetessé váló beltenyésztettséggel párosulhat. Megmenthető-e még az indiai tigris a genetikai katasztrófától?
Mi lehet az oka? – CHS: a füvezős szindróma
Egyre gyakoribb, ám még mindig rejtélyes tünetegyüttes a CHS. Egyelőre sok a kérdés, de nagyon úgy fest, hogy köze lehet az új, veszettül erős kannabiszszármazékokhoz.
Eltörli-e Mexikó múltját – A jövőbe vezető vasút?
A Maja vasút (spanyol nevén Tren Maya, „maja vonat”) úgymond Mexikó egyesítéséért, az ősi maja emlékek iránti tisztelet jegyében létesült. Ám építése áldozatokkal járt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
