Rozsomák – a menyétfélék élharcosa
Kicsi, de vérmes, a messzi északon élő ragadozó. Ma új veszélyekkel kell megküzdenie: élőhelye az éghajlatmelegedés miatt egyre zsugorodik.
Írta: Duoglash H . Chadwick
Féníképezte: Steven Gnam
Szkunmedve. Hegyi ördög. De emlegették úgy is, hogy az Észak démona. A rozsomákot évszázadokon át falánk, éktelenül büdös, hátborzongatóan ravasz, agyafúrtan lappangó, minden ok nélkül vérengző, az emberre is veszélyes fenevadnak, elvetemült ragadozónak tartották. Csakhogy e minősítések egyike sem fedi a valóságot. A Gulo gulo (a latin név kétszeresen is annyit jelent: falánk) az északi félteke sarkvidéki, szubarktikus és hegyvidéki területein honos menyétféle.
A népes és változatos család megannyi képviselőjére, többek között a nyestre, a nyusztra, a menyétre, a borzra, a méhészborzra, a tengeri és egyéb vidrákra is jellemző az igen gyors anyagcsere.
A nem vízi életmódot folytató menyétfélék igazi élharcosa a rozsomák: mind között ő a legnagyobb termetű, neki van a legnehezebb koponyája, a legvastagabb állkapcsa, a leghosszabb foga és a legnagyobb lábfeje.
A nőstény február vége táján mély üreget váj a hóba, és egy-három kölyöknek ad életet. Az éghajlatváltozás, a hőmérséklet emelkedése, és a hómennyiség ebből fakadó csökkenése, a tavaszi gyorsabb olvadás miatt a rozsomákok élőhelye egyre zsugorodik.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. augusztusi lapszámában.
Bemutatjuk az erdők apró gondozóit
Hangyák sokadalma lövelli a potrohvégükön nyíló méregmirigy savtartalmú váladékát a fenyegető ellenség, jelen esetben Ingo Arndt fotós asszisztense felé, aki a hatás kiváltása érdekében egy szövetdarabot lengetve ingerelte bolyuk mellett a Formica polyctena fajhoz tartozó vöröshangyákat.
Hajdanvolt emberek nyomában
Elképesztő régészeti felfedezések és fosszilis DNS-minták elemzésén alapuló tudományos áttörések sora írja újra fajunk eddig feltételezett fejlődéstörténetét, és rajzol mind pontosabb képet az emberi nem rég tovatűnt képviselőiről.
Tengermélyi gyűrűk titkai
Jó évtizede már, hogy több száz döbbenetesen szabályos kört fedeztek fel a Földközi-tenger mélyén. Eredetükről azóta több elmélet is született, és négy évig tartó víz alatti vizsgálódás után végre feltárult a letűnt világ is, amelyből itt maradtak.
A sarkvidéki támaszpont titkai
A hidegháború sűrűjében az Egyesült Államok titkos atombázist telepített az Északi-sarkvidék jege alá. A témában érintett kutatók főként azt vizsgálják, hogy miként működött a telep annak idején, és közben a klímaváltozással kapcsolatban is új, fontos adatokhoz jutnak.
Középkori kolostorból modern kirándulóhely
A hajdani nagy vallási helyszínek közül nem egy a csend és a lelki béke oázisa a turisták új nemzedéke számára.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
