Enged-e a sarki fagy?
Grönlandon nemzetközi kutatócsapat figyeli a sarkvidék időjárását, közben pedig közösséggé formálódik.
Írta Jennifer Kingsley
Fényképezte: Esther Horvath
Az Északi-sarkvidéken gyorsabban emelkedik a hőmérséklet, mint a világon bárhol. A klímakutatóknak az északi szélesség 82. fokától alig délre, a világ legnagyobb nemzeti parkjában található létesítmény eszményi terep, noha távol esik minden lakott helytől, repülőgéppel mégis könnyen megközelíthető. Márpedig minden, ami itt történik, az egész földgolyóra kihat – és ez az állítás cseppet s em túloz.
Az Északi-sarkvidék bolygónk „hűtőrendszerének” fontos alkotóeleme, azonban az egyre emelkedő hőmérséklet meg az olvadó tengeri jég miatt a rendszer működésében egyre több hiba mutatkozik. A világ minden tájáról érkező kutatók jobb helyet keresve sem találhatnának, ahol nyomon követhetik a jég, a tenger és a légkör változásait, és a begyűjtött adatok alapján előre jelezhetik: mi vár a Földre.
Más miatt is különleges helyszín ez: a kutatók itt barakkban, emeletes ágyakon ébrednek, felhörpintik reggeli kávéjukat, és máris kiléphetnek a legzordabb vidékre, a vakító fehérségbe, a dermesztő hidegbe, a ködbe vagy épp a hónapokig tartó téli sötétségbe. Tavasszal nemegyszer –34 fok alá csökken a hőmérséklet, a nyári szél pedig olyan sok port hoz magával, hogy csak
úgy csikorog az ember foga alatt.
A katonai vezetésű Station Nord nem kizárólag tudományos célokat szolgál. A nemzetközi
közösség elismeri Dánia fennhatóságát Grönlandon, de ehhez folyamatosan jelen kell lennie
a szigeten. Az állomás hat állandó lakója 26 hónapot tölt itt: mindannyian a dán hadseregben
szolgáló katonák, és szinte mindig férfiak.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. szeptemberi lapszámában.