Ha a föld felenged alattunk
Az olvadó északi talajból elszökő gázok gyorsítják a klímaváltozást.
Írta Craig Welch
Fényképezte: Katie Orlinsky
Távol a sarkkörön túl, a Moszkvától messze, Alaszkához jóval közelebb fekvő Kelet-Szibériában az ökológusnak tanult Szergej Zimov egy újabb gyapjasmamutcsontot dob a kupacra. A szélesen hömpölygő Kolima folyó sáros partján üldögél egy málladozó agyagszirt, a Duvannij Jar alatt. A tundrán már beköszöntött a sarki nyár, közel s távol nem látszik egyetlen hófolt sem. Ahogy a folyó utat vájt magának, előbukkant a több száz méter vastagon fagyott, azonban gyorsan felengedő
permafroszt.
Ágak, növényi maradványok és jégkorszaki állatok csontjai (bölényeké, lovaké, mamutoké) potyognak ki belőle a Zimov csizmatalpa alatt cuppogó sárba. „A Duvannij Jar olyan, akár egy képeskönyv, amelyben mindegyik oldal a természet történetéről szól” – magyarázza Zimov, ahogy kihúz néhány őskövületet.
A 23 millió négyzetkilométeres területű Északi-sarkvidéken új fejezetet ír az éghajlatváltozás. Az arktiszi permafroszt viselkedése pedig rendre rácáfol a tudományos előrejelzésekre.
Ugyanis nem fokozatosan, hanem (geológiai léptékkel mérve) máról holnapra olvad. Az évezredek óta fagyott talaj sok helyütt fölenged, mállik, így sok ősmaradvány – meg rengeteg
szén-dioxid és metán – kerül a felszínre. Ezek a gázok akkor is gyorsítják a klímaváltozást, ha kevesebb ásványi tüzelőanyagot használunk.
Kevesen ismerik ennek a veszélyét úgy, mint Zimov. Ő vezeti a Duvannij Jartól motorcsónakon háromórányira, Cserszkijben működő, szebb napokat látott kutatóállomást. Évtizedek óta
vizsgálja a melegedő sarkvidéket, és cáfolja a tévhiteket.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. szeptemberi lapszámában.
Részecskében az egész
A részecskefizikai laboratóriumok a nagy tömegtartományban keresnek új részecskéket. Krasznahorkay Attila viszont az elektronnál alig nehezebb új részecskéket talált.
Aggasztó enyhülés
A Nagy-tavak vidékén a mindennapi élet és a gazdaság szempontjából is fontos a jég. Csakhogy a világméretű felmelegedés miatt egyre ritkábbak a fagyos telek.
Védett vizeken
Az óceánokat, tengereket oltalmazó Pristine Seas projekt a vizek fajbőségére és a légkör állapotára is jótékony hatást gyakorol.
Nem szabad kihagyni az esélyt
A világjárvány méginkább emlékeztet rá: nem szipolyozhatjuk tovább a Földet. A klímakatasztrófa megelőzésére is sarkallhat – már ha képesek vagyunk észhez térni és másként folytatni.
Bíznunk kell a tudományban
A kutatók ide-oda kapkodnak, versenyt futnak a koronavírussal, de a tudomány már csak így működik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
