Ha a föld felenged alattunk
Az olvadó északi talajból elszökő gázok gyorsítják a klímaváltozást.
Írta Craig Welch
Fényképezte: Katie Orlinsky
Távol a sarkkörön túl, a Moszkvától messze, Alaszkához jóval közelebb fekvő Kelet-Szibériában az ökológusnak tanult Szergej Zimov egy újabb gyapjasmamutcsontot dob a kupacra. A szélesen hömpölygő Kolima folyó sáros partján üldögél egy málladozó agyagszirt, a Duvannij Jar alatt. A tundrán már beköszöntött a sarki nyár, közel s távol nem látszik egyetlen hófolt sem. Ahogy a folyó utat vájt magának, előbukkant a több száz méter vastagon fagyott, azonban gyorsan felengedő
permafroszt.
Ágak, növényi maradványok és jégkorszaki állatok csontjai (bölényeké, lovaké, mamutoké) potyognak ki belőle a Zimov csizmatalpa alatt cuppogó sárba. „A Duvannij Jar olyan, akár egy képeskönyv, amelyben mindegyik oldal a természet történetéről szól” – magyarázza Zimov, ahogy kihúz néhány őskövületet.
A 23 millió négyzetkilométeres területű Északi-sarkvidéken új fejezetet ír az éghajlatváltozás. Az arktiszi permafroszt viselkedése pedig rendre rácáfol a tudományos előrejelzésekre.
Ugyanis nem fokozatosan, hanem (geológiai léptékkel mérve) máról holnapra olvad. Az évezredek óta fagyott talaj sok helyütt fölenged, mállik, így sok ősmaradvány – meg rengeteg
szén-dioxid és metán – kerül a felszínre. Ezek a gázok akkor is gyorsítják a klímaváltozást, ha kevesebb ásványi tüzelőanyagot használunk.
Kevesen ismerik ennek a veszélyét úgy, mint Zimov. Ő vezeti a Duvannij Jartól motorcsónakon háromórányira, Cserszkijben működő, szebb napokat látott kutatóállomást. Évtizedek óta
vizsgálja a melegedő sarkvidéket, és cáfolja a tévhiteket.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2019. szeptemberi lapszámában.
Bántalmazottak és védelmezők
Alig akad hazai szakember, aki az abúzust rendszerszerűen szemléli, pedig Spronz Júlia jogász szerint az áldozatokat ez védené.
Így lettünk plasztikfüggők
Hogyan uralták el életünket a könnyen kezelhető, eldobható műanyag holmik – és miként szabaduljunk meg tőlük a magunk és bolygónk érdekében?
Még megmenekülhet az amazóniai óriás sasmadár
Kutatók, brazildiógyűjtők, gazdák és turisztikai vállalkozók egyesítik erőiket, hogy megmentsék a sasok egyik legnagyobbikát: a hárpiát.
Elrabolt életek
A szexkereskedelem megmételyezte a világot, gyerekek, kamaszok millióit adják-veszik a kufárok.
Újragondolt dinoszauruszok
Át kell értékelnünk mindazt, amit a dinoszauruszok külleméről, bőrének-tollazatának színéről, egyedfejlődéséről, életmódjáról és evolúciójáról mostanáig gondoltunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
