Örök túlélők
Tengeri teknősök 100 millió éve élnek Földünkön. Váltig kitartanak, noha az ember újabban mindenféle úton-módon bajba sodorja őket.
Írta: Craig Welch
Fényképezte: Thomas P. Peschak
Ha a saját szemünkkel akarjuk látni, micsoda veszélyeknek teszi ki az ember a tengeri teknősöket, és hogyan segíthet rajtuk, kiindulásként aligha találhatunk alkalmasabb helyet a Burdzs al-Arab Dzsumejra szállodánál. Az arab vitorlás hajót formázó, csillogó kék-fehér üvegtorony két évtizede épült az Egyesült Arab Emírségekben, ott pedig a rohamtempóban fejlődő Dubajban, egy mesterséges szigeten. A hotel 780 négyzetméteres
királyi lakosztályának moziszobájában a vendég tizenhét párnatípus közül választhat kedve szerint. Egy hétvége akár 50 ezer dollárba is belekerülhet a Burdzs al-Arab Dzsumejrában; én azonban nem a jól fizető vendégekre, hanem azokra a befogadottakra vagyok kíváncsi, akik nem fizetnek a kosztért-kvártélyért.
Parkoló hófehér Rolls-Royce-ok mellett találkozom David Robinsonnal, a Dubajban élő brit tengerbiológussal. Lifttel ereszkedünk egészen a Lamborghiniktől hemzsegő parkológarázsig, majd néhány pillanat múlva eljutunk a szálloda szupermodern tengeriteknős-kórházának intenzív osztályára. Mindenütt csövek meg plasztikmedencék;
egy kádban éppen szervkárosodott levesteknőst kezelnek, egy szinttel följebb pedig
súlyosan veszélyeztetett cserepesteknősök lábadoznak a terjedelmes akváriumban.
Cipellő és Réka
Cipit tréfásan hajdúsági akitaként emlegetik rajongói, utalva ezzel védencük tömött bundájára és jellegzetesen kunkorodó, bájosan rövidke füleire.
Kitinparádé
Kitines külső vázuk és ahhoz tapadó izmaik közreműködésével az ízeltlábúak tökélyre fejlesztették a mozgás képességét, és mászva, sprintelve, úszva, repülve milliónyi élőhelyet meghódítottak.
Deszkások
A Dél-Kaliforniából indult utcai szórakozás, a gördeszkázás néhány évtized alatt világszerte elismert sport lett, olyannyira, hogy Tokióban idén nyáron már olimpiai számként debütál.
Csak egy vonal a hegyek ölén
Egy amerikai kormányhivatal kicsit átrajzolta a térképet, mire India és Pakisztán egymásnak esett a világ legmagasabban húzódó csataterén.
Szójaháború
Mézelő méheiket féltő maja indiánok és génmódosított szóját termesztő, termésüket permetszerekkel védő mennoniták vitáznak egymással Mexikóban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
